Hadházy Ákost kikiáltották az összellenzék elszámoltató messiásának, aki majd jobb- és baloldalon is rendet tesz. A lódoktornak azonban úgy tűnik, valahogy csak ott sikerül korrupciót találnia, ahol azt érdekei megkívánják. Zuglóban is utánaásott Tóth Csabának, az őt befogadó Momentumnak azonban „elfelejtett” a körmére nézni. Ezért a korrupcióvadász Hadházy helyett egy, a kormányhivatalhoz tett bejelentésből derült ki, hogy Rózsa András, a Momentum zuglói alpolgármestere önkormányzati tisztségével egyidejűleg több gazdasági társaságban ügyvezetői pozíciót töltött be, azaz alpolgármesterként több gazdasági cég irányításában volt érdekelt, ami nagyon súlyos összeférhetetlenségi kockázatot vet fel.
Elég súlyos „hibát vétett” az ellenzék korrupciókereső kopója, Hadházy Ákos. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a tisztakezű bűnüldözőnek csak azok a visszaélések szúrják a szemét, amelyeknek feltárásából valamilyen haszna származik. Ékes példája ennek Tóth Csaba esete, vagy Bíró László, akit először fedezett, majd bemártott a most éppen momentumos színekben pompázó politikus. Felidézhetjük továbbá Cseh Katalin ügyét is, amit állítólag vizsgált Hadházy Ákos, de természetesen nem talált semmit. Igaz, nem lennénk meglepve, ha a Momentumból való távozása után a nagy korrupcióvadásznak hirtelen sok „új adat kerülne a birtokába”. Most pedig a Cseh-ügyhöz nagy vonalakban hasonlító mutyi került napvilágra, ráadásul Hadházy számára a legkellemetlenebb helyről, Zuglóból. Úgy tűnik, alapos terepmunkát végzett a XIV. kerületben a lódoktor, ugyanis még saját szövetségeseit sem sikerült átvilágítania. Vagy mégis, csak a szerencsi időközi választáshoz hasonló forgatókönyvet láthatunk? Mindenesetre egy biztos: nem Hadházy munkássága, hanem egy, a kormányhivatalhoz érkezett bejelentés vetett fényt egy újabb baloldali botrányra Zuglóban.
A történet, amelyen Hadházy „átsiklott”, két éve kezdődött, az önkormányzati választás idején, főszereplője pedig nem más, mint Rózsa András, a Momentum zuglói alpolgármestere. Rózsa megválasztásakor számos cégben volt ügyvezető, amelyek mind egy címre vannak bejegyezve. Az önkormányzati törvény (Mötv.) értelmében ugyanakkor az ügyvezetői tisztség egy gazdasági társaságban összeférhetetlenséget jelenthet az alpolgármesteri pozícióval, ezért megválasztása után le kellett volna mondania ügyvezetői tisztségéről. Az Mötv. 37. § (1) bekezdése értelmében
Az önkormányzati képviselő az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszüntetni.
E rendelkezésből az következik, hogy az összeférhetetlenség kialakulását magának a képviselőnek – az Mötv. 72. § (4) bekezdésének előírásaiból adódóan a polgármesternek, alpolgármesternek – kell elkerülnie, illetve annak fennállása esetén azt megszüntetnie.
A cégkivonat tanúsága szerint azonban sem Horváth Csaba polgármester, sem Rózsa András nem lépett az összeférhetetlenség elhárítása érdekében. Az adatok alapján pedig megállapítható, hogy Rózsa András alpolgármester megválasztása után is a SINOL Magyarország Kft.-ben – önállóan ellátott – vezető tisztségviselői, ügyvezetői pozíciót tölt be, továbbá a Pharma Bónusz Tanácsadó Kft., a Forever Pharma Kft., valamint a Pharma Komplex Kft. gazdasági társaságokkal tagsági jogviszonyban áll. A cégadatokból továbbá az is kiderült, hogy az említett cégek nem hagytak fel tevékenységükkel, hiszen a cégkivonatban szereplő 2020-as riport szerint mindegyik rendelkezett értékesítésből származó árbevétellel. A Pharma Komplex Kft. például 2019-ben és 2020-ban is százmillió forint körüli árbevétellel operált. A cégek fő tevékenységi körei egyébként kereskedelmi, tanácsadói és egészségügyi területeken mozognak.
A kormányhivatalhoz érkezett bejelentést követően Sára Botond, Budapest főváros kormánymegbízottja felszólította Horváth Csabát, hogy vizsgálják ki az alpolgármesterrel kapcsolatban felvetődött összeférhetetlenségi okokat. A kerületi baloldal ennek eleget tett, nehéz dolguk azonban nem volt: valakinek feltűnhetett a probléma, ugyanis a cégadatok szerint 2021 februárjában – mind a négy céggel ugyanazon a napon – megszüntette jogviszonyát Rózsa. Az illetékes bizottság ennek értelmében arra jutott, hogy már nem áll fenn összeférhetetlenség, ezért a vizsgálatot lezárták. Bár a jogsértés másfél évig fennállt, szankció nem követte azt, a baloldal pedig elhallgatta a történteket.
Az összeférhetetlenség egyébként nemcsak erkölcsi okokból aggályos kihágás, a korrupciós kockázatot is nagyban növeli, hiszen a cégeken keresztül a politikusok jelentős mennyiségű pénzt csatornázhatnak ki a városkasszából, fiktív önkormányzati megbízásokon keresztül. Hogy egy ilyen súlyos kockázatról sem Horváth Csaba, sem a korrupcióvadász Hadházy nem tudott, nehezen elképzelhető, mégis másfél éven keresztül viselhette az alpolgármesteri és az ügyvezetői tisztséget párhuzamosan Rózsa.
NEM EZ AZ ELSŐ ILYEN ESET ZUGLÓBAN
Mint azt korábban megírtuk, még a Hadházy–Tóth cicaharc árnyékában a helyi szocialisták és momentumosok gyanúsan jól kijöttek egymással. Olyannyira, hogy az egyik szegény „rászoruló”, csupán havi ötszáznegyvenezer forintos tiszteletdíjból tengődő momentumos képviselőnek Horváth Csaba a veszélyhelyzeti többletjogosítványait kihasználva, egyszemélyi döntéssel kívánt méltányossági alapon önkormányzati bérlakást juttatni. Mindeközben pedig a kevésbé kiváltságos kerületiek számára harminc százalékkal emelte Horváth Csaba a bérlakások havidíját a járványhelyzet ideje alatt. Az elvtársakra pedig innen jut pénz; így történhet, hogy Kisné Szivcsovics Nikolett ötszáznegyvenezres tiszteletdíja mellett egy ötven négyzetméteres önkormányzati bérlakás bérlője lehet szociális alapon, vagyis álomfizetés mellé álomáron jár a lakás is a zuglói baloldali politikusoknak.
(Pestisrácok)