A tárcavezetőt a csádi kollégájával, Mahamat Saleh Annadiffal közös sajtótájékoztatóján kérdezték Emmanuel Macron francia elnök friss nyilatkozatáról, amelyben nem zárta ki nyugati katonák küldését Ukrajnába. Erre reagálva rendkívül veszélyesnek nevezte az eszkaláció veszélyével járó kijelentéseket.
“Mert a helyzet pattanásig feszült, és egy pattanásig feszült helyzetben a szavaknak, a kijelentéseknek is sokkal nagyobb súlyuk van, mintha békés környezetben tennék meg őket” – mondta.
“Ezért nagyon fontos, hogy sziklaszilárdan és világosan képviseljük saját álláspontunkat. Magyarország semmilyen szín alatt nem hajlandó katonákat küldeni Ukrajnába, és ezután sem fog fegyvert szállítani” – figyelmeztetett.
Majd úgy vélte, az némi megnyugvásra ad okot, hogy számos európai vezető világossá tette, hogy nem fognak ők sem csapatokat vezényelni Ukrajnába, ami amúgy homlokegyenest ellentétes lenne a NATO továbbra is érvényben lévő döntésével is. “Tegnap Rómában az olasz külügyminiszter kollégával tárgyaltam, aki szintén világossá tette a számomra, hogy Olaszország sem hajlandó katonák küldésére”.
„Az észak-atlanti szövetség két évvel ezelőtt kimondta, hogy nem hadviselő fél, s mindent meg kell tenni a közvetlen konfrontáció elkerülése érdekében Oroszországgal” – emlékeztetett.
“Ez egy érvényben lévő, valamennyi NATO-tagország egyetértésével meghozott NATO-döntés. És ezt a döntést egyelőre nemhogy nem írtuk felül, még csak nem is vitattuk meg, hogy esetleg módosítsuk” – húzta alá.
“Így minden olyan megnyilatkozás, terv, amely arra vonatkozik, hogy esetleg európai katonák tűnjenek fel Ukrajnában, az a NATO jelenleg érvényben lévő döntésével homlokegyenest ellentétes” – szögezte le.
Szijjártó Péter újságírói kérdésre válaszolva érintette emellett az Európai Bizottság elnökének háborús kockázatokkal kapcsolatos megszólalását is. Annyit mondott, hogy amióta Ursula von der Leyen vezeti a brüsszeli testületet, azóta az Európai Unió biztonsági és gazdasági helyzete is csak romlott.
“Úgyhogy jó lenne, hogyha a mandátumból hátralévő kis időben már nem tenne olyan nyilatkozatokat, nem hozna olyan döntéseket, melyek az európai helyzetet akár gazdasági, akár biztonsági szempontból tovább rontanák” – fogalmazott.
A miniszter végezetül megismételte, hogy Magyarország, amely Ukrajna szomszédságában közvetlenül szembesül a háború borzalmaival, továbbra is a béke pártján áll.
“Van egy egyértelmű történelmi tapasztalat, amely úgy szól, hogy minden háború tárgyalással ér véget. Az Ukrajnában zajló háború kapcsán e tekintetben egy kérdőjel maradt, vagy egy kérdés, ami úgy szól, hogy mikor kerül sor ezekre a tárgyalásokra” – jelentette ki.
“Ugye két lehetséges válasz van: hamarabb vagy később. És a kettő hatása között az a különbség, hogy ha később kerül sor ezen tárgyalásokra, akkor több ember hal meg, ha hamarabb, akkor meg kevesebb” – fűzte hozzá.
“És mivel a vége úgyis tárgyalás lesz, ezért mi azt szorgalmazzuk, hogy ez legyen minél előbb, hogy minél több ember életét meg lehessen menteni” – összegzett.