Az elemző szerint azonban Magyarország a béke szigete tud maradni a háború során.
„Az első hidegek megjelenésével jön el Európában a vízválasztó időszak. Jelen helyzetben egy apró, kipattant szikra elég lenne ahhoz, hogy gyakorlatilag bárhol háború alakuljon ki a világban. Ahogy a miniszterelnök mondta, a veszélyek korát éljük” – mondta a Magyar Nemzetnek Georg Spöttle a Vele készített interjúban.
Feszült a helyzet
„Ha létrejönne egy újabb háborús gócpont, ahol egy NATO-beavatkozás szükséges lenne, az most is az Egyesült Államok malmára hajtaná a vizet. Gazdasági és politikai érdeket szolgálna, hiszen felpörgetnék a fegyvergyártást, emellett drasztikusan megnövelhetnék katonai erejüket a Balkánon” – magyarázta A Nézőpont Intézet elemzője.
Az orosz–ukrán háború következményeiről a szakértő elmondta, az orosz vezetés Ukrajna megtámadása előtt modellezte, mi fog történni, ha Nyugat-Európa és az Egyesült Államok szankciókat vezet be. – „Előre felkészültek. Felmérték a kőolaj- és a földgázárakat, valamint azt, hogy mely országok vásárolnának majd tőlük energiahordozókat. Rájöttek az oroszok, hogy sokkal jobb áron tudják majd eladni nyersanyagukat.”
Georg Spöttle kiemelte, a háború egyik következménye, hogy
teljesen új gazdaságpolitikai érdekcsoportok alakulnak ki a világban, amelyekkel Oroszországnak sikerült teljes mértékben letompítania a Nyugat szankcióit.”
Hazánk a béke szigete marad
„A nyugati vezetés a »jóemberkedés« politikáját követi a mai napig, s ragaszkodik a szankciókhoz. Ahogy a miniszterelnök tusványosi beszédében jelezte, ezek csak nekünk fájnak. Nincsenek tele a gáztározóink, kétséges, hogy egyes európai országok biztosítani tudják-e télire a meleg vizet, a fűtést az állampolgároknak.” – tette hozzá a szakértő.
– „Ahogy a magyar kormányfő is mondta, az első hidegek megjelenésével jön el Európában a vízválasztó időszak. A tél vészesen közeleg, a nyugati vezetők azonban továbbra sem engednek a szankciókból, továbbra is fegyvereket küldenek Ukrajnába, elhúzva ezzel a konfliktust” – mondta. Georg Spöttle emlékeztetett, a magyar kormány világossá tette álláspontját a háború kérdésében: Magyarországnak ki kell maradnia belőle.
A magyar vezetés mindenkivel jóban akar lenni, több oldalról bebiztosítva magát. Ezen stratégia része volt a keleti nyitás olyan országok felé, amelyek bővelkednek energiahordozókban.”
Az elemző úgy véli, ezek a kapcsolatok a garanciái annak, hogy Magyarország a béke szigete tud maradni. Georg Spöttle hozzátette: „Emellett nem engedélyezünk a területünkön sem fegyver-, sem csapatszállítást. E tényezők garantálják Magyarország területi integritását, a munkahelyek védelmét, a rezsicsökkentés fenntartását.”
Azt, hogy a fiataloknak ne kelljen háborúba menni – ami a baloldal választási programja volt.”
„Belegondolni is rossz, hogy baloldali kormányzás esetén hol tartanánk most” – mondta a biztonságpolitikai szakértő. Az elemző úgy véli, a miniszterelnök tusványosi beszédében „békekötési segédeszközt” mutatott a világnak azzal, hogy kijelentette: béke csak akkor lesz, ha Amerika és Oroszország ül tárgyalóasztalhoz.
Tudni lehetett, nem lesz jó vége
„Az, hogy az Egyesült Államok elnökeként a konfliktus kirobbanása előtt 5,5 milliárd dollár értékben elkezdte felfegyverezni Ukrajnát, már nem tetszett Oroszországnak. Amikor nyíltan kiállt amellett, hogy Ukrajna csatlakozzon a NATO-hoz, már tudni lehetett, hogy ennek nem lesz jó vége” – részletezte az elemző. Mint mondta, Donald Trumpnak ezzel szemben nagyon jó kapcsolata volt Putyinnal, ugyanúgy, ahogy Angela Merkelnek is. Georg Spöttle szerint a miniszterelnök által említett vezetők mindenképp megpróbáltak volna valami békés diplomáciai megoldást találni erre a konfliktusra.