Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megbízatása elvileg már közel egy éve lejárt, ennek ellenére továbbra is hivatalban maradt – elsősorban a háborús állapotra hivatkozva. Az ukrán alkotmány szerint hadiállapot idején nem lehet választásokat tartani, így az elnökválasztás felfüggesztésre került. Zelenszkij most újabb három hónapra hosszabbítaná meg a hadiállapotot és az általános mozgósítást, május 9-től kezdődően.
Ez a lépés újabb nemzetközi vitákat váltott ki. Oroszország nyíltan illegitimnek tekinti Zelenszkij elnöki szerepét, és az ukrán parlamentet tartja az egyetlen törvényes hatalmi szervnek az országban. Eközben nyugati szövetségesei – élükön az Egyesült Államokkal – továbbra is támogatják őt, bár egyes hangok, köztük Donald Trump és közeli tanácsadója, Steve Witkoff, nyomást gyakorolnak az ukrán vezetésre a választások megtartása érdekében.
A The Economist szerint Zelenszkij és csapata egy gyors, meglepetésszerű kampányt tervezhet, hogy még azelőtt tarthassanak választásokat, mielőtt az ellenzék megerősödne. Az ukrán kormány azonban továbbra is kitart amellett, hogy sem elnöki, sem parlamenti választásokra nem kerül sor a hadiállapot feloldását követő legalább hat hónapig.
Közben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter éles kijelentésekkel támadta a nyugati támogatást, azt állítva, hogy a NATO-országok Zelenszkij hatalomban tartására törekednek, és ha ez nem sikerülne, egy új, szintén oroszellenes vezetőt ültetnének a helyére.
