Zaporozsje megyében a szavazók 93,11 százaléka, a szakadár Luganszki Népköztársaságban 98,42 százaléka, a Donyecki Népköztársaságban a 99,23 százaléka, Herszon megyében pedig 87,05 százaléka szavazott az Oroszországhoz való csatlakozásra a szeptember 23. és 27. között megtartott népszavazáson.
Az adatokat a TASZSZ hírügynökség közölte szerdán a helyi választási hatóságokra hivatkozva az összes szavazat összesítése alapján. A részvételi arány a referendumon a luganszki régióban 94,15 százalékos volt, 1 662 607 jogosult vett részt a szavazáson. A zaporozsjei régióban a részvételi arány 85 százalékos volt, itt 541 093 ember, a donyeckiban 97,51 százalékos, 2 131 207 szavazó, a herszoniban pedig 78,86 százalékos, 571 001 ember részvétele mellett.
Az öt napon át tartó népszavazáson, négy napig – a helyi hatóságok biztonsági megfontolásai miatt – mozgóurnás volt, az ötödik napon pedig szavazóhelyiségekben lehetett személyesen voksolni. A régiókból Oroszországba a menekültek mindvégig oroszországi választóhelyiségben nyilváníthatták ki akaratukat.
A donyecki és a luganszki régióban, ahol hasonló eseményen 2014-ben az önállósodás mellett döntöttek, arra a kérdésre kellett válaszolniuk a jogosultaknak, hogy támogatják-e köztársaságuk jogalanyként való belépését Oroszországi Föderációba. A Zaporozsje és a Herszon megyében feltett kérdés arra vonatkozott, hogy a szavazó támogatja-e, hogy a terület elszakadjon Ukrajnától, önálló államot hozzon létre, és az Oroszországi Föderáció részévé váljon.
A népszavazást az összes régióban már a szavazás harmadik napján érvényesnek nyilvánították, mert a részvétel mindenhol meghaladta az 50 százalékot. A végleges részvételi arányt azon szavazók száma alapján állapították meg, akik a voksolás végéig felkerültek a szavazólistákra. Ezeken a listákon a régiókon kívüli azok a választópolgárok kerültek fel rá, akik megjelentek a szavazáson és bemutatták a szükséges iratokat. A donyecki és a luganszki régió február 24. után felszabadított területein előzetes szavazólistákat állítottak össze, amelyeket a voksolás folyamán frissültek, a nem regisztrál jogosultak érkezésével párhuzamosan.
A TASZSZ szerint a választásokat Oroszországén kívül öt kontinens 45 országának képviselői követték figyelemmel és mindannyian elismerték a népszavazás nyitottságát és magasszintű szervezését. Az ENSZ értésre adta, hogy nem tervezi hitelesítő misszió küldését a Donyec-medencébe. Vezető nyugati hatalmak közölték, hogy csakúgy, mint 2014-ben a Krím esetében, a népszavazást illegitimnek, az eredményét pedig érvénytelennek tekintik.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember 21-én – egy nappal a Donyec-medencei, valamint a Herszon és Zaporizzsja megyei népszavazás meghirdetése után – kijelentette, hogy Oroszország támogatni fogja e régiók lakóinak döntését, amelyet a szavazáson fognak meghozni.
Oleg Zacepa jogász, a szentpétervári választási bizottság elnökhelyettese és orosz megfigyelő a TASZSZ-nak azt mondta, a csatlakozási eljárás a népszavazás eredményének megállapítása után azzal folytatódik, hogy az érintett régiók felvételi kérelmet küldenek az orosz elnöknek. Ezt követően kerül az orosz parlament elé az erre vonatkozó, valamint a csatlakozási nemzetközi megállapodás ratifikálásáról szóló törvénytervezet.
Zacepa szerint az integráció folyamata egy-két évig is eltarthat. Valentyina Matvijenko, az orosz parlament felsőházának elnöke bejelentette, hogy a kamara jövő keddre tűzi napirendre az ukrajnai régiók csatlakozásának kérdését.
