Növekszik Európában az elégedetlenség, amint az Oroszországgal vívott gazdasági háború felfelé nyomja a megélhetési költségeket – állapítja meg a The Wall Street Journal.
Az amerikai lap cikkében azt írja: a kontinens kormányai attól tartanak, hogy a magas energiaárak miatt tiltakozások gyengíthetik Ukrajna támogatottságát.
Foglalkoznak – a belgiumi, csehországi, illetve magyarországi tiltakozások mellett – a németországi és a franciaországi demonstrációkkal is.
Franciaországban tüntetéseket szerveznek, magasabb pénzügyi juttatásokat követelve. A szakszervezek országos sztrájkot hirdettek november 10-re. A párizsi vezetés a Bruegel (brüsszeli gazdasági elemző intézet) szerint eddig 71,6 milliárd eurót fordított az energia drágulásának kompenzálására.
Franciaországban viszonylag kevéssé feszítő az inflációs helyzet: szeptemberben 6,2 százalékos drágulást mértek. Emmanuel Macron elnök így is további inflációellenes intézkedéseket ígért, és elismerte bizonyos béremelési követelések jogosságát. A legtöbb francia ugyanakkor továbbra is támogatja az Oroszország elleni szankciókat és az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat.
Németországról megállapítják: az ottani tiltakozások széles kiterjedésűek, bár eddig viszonylag kis létszámúak voltak, és főként az ország keleti, volt kommunista térségére koncentrálódtak.
A centrista politikai pártok, szakszervezetek és civil társadalmi szervezetek tartózkodtak a szankcióellenes megnyilvánulásoktól, de a szélsőjobboldali, Oroszország-párti Alternatíva, az AfD ebből hasznot tudott húzni: népszerűsége a februári – invázió előtti – 10 százalékról 15 százalékra növekedett. Időközben pedig a mérsékelt pártok és szakszervezetek is kezdenek gyűléseket szervezni az ország más részein, igaz, nem Ukrajna támogatása ellen, hanem a lakosságnak nyújtott támogatás növelése érdekében.
Az országban – egyes adatok szerint – Európa messze legnagyobb volumenű támogatási csomagját állították össze a lakosság és az üzleti szféra számára, összesen 264 milliárd euró értékben. Manfred Güllner, a Forsa közvélemény-kutató vezetője úgy véli, hogy az, ami most tapasztalható, a vihar előtti csend, és az emberek nem érzékelik, hogy lenne a kormánynak megvalósítható stratégiája a válság ellen.
Szintén ezzel a témával foglalkozik az EUObserver is.
A brüsszeli, uniós ügyekkkel foglalkozó portál idézi Alexander De Croo belga miniszterelnököt, aki a Financial Timesnak adott interjújában kijelentette:
a lakosság olyan számlákat kap, hogy az komplett elmebaj, és érthető, ha az emberek dühösek.
A lap újságírója, Zalán Eszter által összegyűjtött közvélemény-kutatási adatok szerint májusban még az európaiak 80 százaléka támogatta a gazdasági szankciókat, és 59 százalék elégedettnek mondta magát az EU lépéseivel. Júliusban azonban Németországban a válaszadók 47 százaléka már úgy vélekedett, hogy az ország a szankciókkal többet árt saját magának, mint Oroszországnak, és fordítva ezt csak 12 százalék gondolta. Franciaországban a szankciók feltétel nélküli támogatottsága a márciusi 46 százalékról mostanra 40 százalékra zsugorodott.