Belföld

Varga Judit: az egyenrangú nemzetek Európájában hiszünk

Az egyenrangú nemzetek konszenzusra épülő demokráciájában hiszünk, és továbbra is ilyen Európát szeretnénk, ahol örülnek egymás sikerének, ez lenne a túlélés záloga, nem egy birodalom

– mondta az igazságügyi miniszter csütörtökön a Batthyány Lajos Alapítvány Globus sorozatának Magyarország európai kihívások közepette című kerekasztal-beszélgetésén a budapesti Lónyay-Hatvany Villában.

Varga Judit kijelentette: az európai konzervatívok a 2024-es európai parlamenti választásokon komolyan változtathatnak az arányokon, ha hisznek a szuverén nemzetek Európájában.

„Brüsszel ránk akarja kényszeríteni a nemzetközileg finanszírozott NGO-k véleményét, ez már birodalmi működés. Az NGO-k filantróp álarcot vesznek fel, de politikát csinálnak, civilnek hívják magukat, de pártként viselkednek, nagyon sok pénzből” – fejtette ki a miniszter.

Úgy fogalmazott: az Európai Bizottság „eteti” azokat az NGO-kat, amelyeknek kiszervezi az európai demokráciát. Nekünk az a dolgunk, hogy a választásokig erre mindenütt rámutassunk – szögezte le Varga Judit.

Az igazságügyi miniszter azt mondta, „az emberekkel kell kapcsolatban lenni, nem az elittel, nálunk van közvetlen kapcsolódás a törvényhozás és az emberek között, a nemzeti konzultáció intézménye ezért értékes”. Ezzel szemben szerinte Brüsszel számára az a fontos, hogy valami a nagy nemzetközi NGO-k számára elfogadható-e, vagy sem.

A jogállamisági eljárást „brüsszeli bürokrata mocsárnak” nevezte, hozzáfűzve, „ezen kell menetelnünk keresztül.”

Szólt a kettős mércéről és az egyre több követelésről, felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az ilyen küzdelmek során például „a bevándorlás-ellenes pozíciónkat már nyolc éve sikeresen tartjuk”. „A legnagyobb jogi kreativitással időt nyerünk, tartjuk a határzárat akkor is, ha lassan napi szintű bírságot kell fizetni kötelezettségszegésért, amiért nem engedünk be bárkit” – jegyezte meg a miniszter.

Azzal folytatta, hogy „közben halad a világ előre, és az uniós pozíció már az, hogy a visszaküldések hatékonyságát növeljék. Nyolc évig kitartottunk és most már hozzánk alakul a világ” – állapította meg Varga Judit.

Kitért a gyermekvédelmi törvény elleni támadásokra, és megemlítette, hogy „a szolgáltatások szabadságának megsértésével” vádolnak, amikor arról van szó, hogy az iskolában nem kaphatnak bármilyen felvilágosítást a gyerekek.

„Azt nem mondhatják, hogy kizárjuk az LMBTQ-lobbit az iskolákból, ezért ilyen kifogásokat találnak” – mondta a miniszter, hozzátéve: átpolitizált az eljárás, mert „eltaláltuk az ideget”, de nem engedjük, hogy beleszóljanak, mit gondolunk a család fogalmáról.

Ez a weboldal sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, és a weboldalon végzett látogatói tevékenységek nyomon követése érdekében. Elfogadás Tovább