Több szempontból sem stimmelnek azok a gazdasági adatok, amiket Dobrev Klára a nemrég indult kampánykörútján tárt a nyilvánosság elé. Szalai Piroska, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy a DK számai, amiket Dobrev Klára bemutatott, az átlagfizetés, a minimálbér, a nyugdíj, a családtámogatások és az infláció kapcsán sem felelnek meg a valóságnak.
− Hamis grafikonokkal próbálta alátámasztani a véleményét Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció árnyék-miniszterelnöke a néhány hete indított országos kampánykörútján − nyilatkozta lapunknak Szalai Piroska, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa.
A munkaerőpiaci szakértő szerint az adatok ilyen típusú elferdítése nagyon veszélyes lehet, hisz egyre többen kételkedni kezdenek a statisztikában, az adattudományban, pedig ezekkel a tudományos módszerekkel nélkülözhetetlen információkhoz juthatunk. A szakértő jelezte, hogy a DK állítása szerint a magyar átlagfizetés a második legalacsonyabb Európában, és csupán Bulgária áll mögöttünk, ám ezzel szemben az Eurostat legfrissebb adatai szerint a magyar bruttó átlagkereset vásárlóértéke nagyobb, mint nyolc másik tagállamé.
− A DK tavalyelőtti adatokat mutat, melyek forrását nem ismerjük. A legfrissebb adatok, amiknek a forrása az Eurostat adatbázisa, nem euróban, hanem a minél nagyobb összehasonlíthatóság érdekében vásárlóértéken mutatják a tagállami adatokat
− hívta fel a figyelmet Szalai Piroska.
Mint mondta, Dobrev Klára a minimálbérről is azt állítja, hogy a második legkisebb az unióban, ezzel szemben hat tagállamban voltak januárban alacsonyabb minimálbérek, mint nálunk, ha vásárlóerő-paritáson vizsgáljuk, s itt is felzárkózunk a gazdagabb országokhoz. A szakértő hangsúlyozta, hogy a DK a nyugdíjakkal kapcsolatban is valótlanságokat fogalmazott meg, mivel számításaiknál nem az éves átlagnyugdíjjal számolnak, nem számolják bele az évközi emeléseket, a nyugdíjprémiumot és a 13. havi nyugdíjat, ami 2022-től már plusz egy havi teljes nyugdíjat jelent.
Ugyanakkor nemcsak a nyugdíj, hanem a családtámogatási rendszer esetében is a rendelkezésre álló elemeknek csak egy kisebb részét veszi számításba a Demokratikus Koalíció, csupán a családi pótlékra fókuszálva.
− Nem foglalkoznak a pénzbeli juttatások nagy részével, az adókedvezményekkel, a támogatott hitelekkel, a megtakarításokkal − mint amilyen a babakötvény, a babaváró kölcsön vagy a csok −, a családi beruházások támogatásával és számtalan egyéb támogatással sem − fogalmazott a munkaerőpiaci szakértő. Hozzátette: a DK által emlegetett összeg negyede sincs annak, amivel a kormány számol, s az Eurostat által nyilvántartott adatnak is csupán fele.
Az inflációval kapcsolatban sem stimmel az, amit a DK hangoztat, miszerint az Magyarországon csak az euró bevezetésével fékezhető meg, miután Szalai Piroska leszögezte, hogy tavaly a magyar inflációnál éves átlagban mindhárom balti országban nagyobb volt a fogyasztói áremelkedés annak ellenére, hogy mindhárom ország eurót használ már évek óta.
− Nem az euró bevezetése csökkenti az inflációt
− nyomatékosította.
Az NKE munkatársa szót ejtett arról is, hogy tavaly éves átlagban hazánkban volt egyedül reálkereset-emelkedés az EU-ban, egészen múlt év szeptemberéig kisebb volt a havi infláció, mint a keresetemelkedés, s idén a második fél évtől – amikor az infláció újra 15-17 százalék alá fog esni – ismét reálkereset-emelkedést produkálhatunk. − Minden euróval fizető országban csökkentek tavaly a reálkeresetek, ami ellentétes a DK állításával, egyenesen megcáfolja azt − jegyezte meg. (MNO)