A világrend tartós átalakulása „szeizmikus” változást jelent, amely szükségessé teszi egy új, stratégiailag önállóbb Európa felépítését, és amelyben a nosztalgia helyett alkalmazkodásra és hosszú távú szerkezeti reformokra van szükség – mondta el Ursula von der Leyen a davosi Világgazdasági Fórumon tartott beszédében.
Az Egyesült Államokkal való vitában a grönlandi ügy és Donald Trump vámfenyegetései kapcsán „veszélyes lefelé tartó spirálra” figyelmeztetett, a tervezett vámokat szövetségesek között elkövetett hibának nevezte, és hangsúlyozta, hogy a megállapodásokat tiszteletben kell tartani: „a deal az deal”.
Kereskedelempolitikailag ezzel párhuzamosan az EU nyitottságát és globális partnerségi stratégiáját emelte ki, a vámok helyett a tisztességes kereskedelmet, az új szabadkereskedelmi egyezményeket és a világ növekedési központjai felé forduló, stratégiai autonómiát erősítő európai irányt állítva szembe az amerikai protekcionizmussal.
Egyszerre ütött meg kemény, de diplomatikus hangot Ursula von der Leyen a davosi Világgazdasági Fórumon elmondott beszédében. A politikus nemcsak az Egyesült Államokkal kiéleződő feszültségekre és a grönlandi vitára reagált, hanem szélesebb geopolitikai és gazdaságpolitikai keretbe is helyezte az Európai Unió helyzetét.
Az Európai Bizottság elnöke már felszólalása elején az „európai függetlenség” szükségességéről beszélt, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi világrend átalakulása nem átmeneti zavar, hanem tartós, strukturális változás. Úgy fogalmazott, hogy a világ ma kétségkívül nagyon más, mint korábban, de a tanulság szerinte ugyanaz maradt: a geopolitikai sokkok Európa számára nemcsak kihívást, hanem lehetőséget is jelentenek.
Von der Leyen szerint Európa csak akkor tudja kihasználni a világrend átrendeződéséből fakadó lehetőségeket, ha beismeri: a változás tartós. Megfogalmazása szerint ha a változás állandó, akkor Európának is tartósan kell változnia, és eljött az idő, hogy megragadja ezt a lehetőséget, és felépítsen egy új, önállóbb Európát.
Ebben az összefüggésben tért át az Egyesült Államokkal fennálló kapcsolatokra és Donald Trump vámfenyegetéseire is. Emlékeztetett arra, hogy az amerikai elnök új vámokat helyezett kilátásba több uniós tagállammal szemben a Grönland körüli vita miatt, miután Washington igényt formált a Dániához tartozó autonóm területre.
Von der Leyen szerint a két fél közötti eszkaláció „veszélyes lefelé tartó spirált” indíthat el, amely végső soron csak azoknak az ellenfeleknek kedvezne, akiket mind az EU, mind az USA távol szeretne tartani saját stratégiai térségeitől.
Egyúttal teljes szolidaritásáról biztosította Dániát és Grönlandot, és világossá tette: a területi szuverenitás és integritás nem képezheti alku tárgyát.
Az uniós vezető egyúttal világossá tette, hogy amennyiben Donald Trump beváltja a nyolc európai országot érintő, 10 százalékos vámfenyegetést a Grönland körüli vita nyomásgyakorló eszközeként,
AZ EURÓPAI UNIÓ VÁLASZA „MEGINGATHATATLAN, EGYSÉGES ÉS ARÁNYOS” LESZ.
Bár hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokra nemcsak szövetségesként, hanem barátként is tekintenek, figyelmeztetett: egy eszkaláció „veszélyes lefelé tartó spirált” indítana el, amely közös stratégiai ellenfeleknek kedvezne.
Brüsszel ennek jegyében már előkészített a 93 milliárd euró értékű megtorló intézkedéscsomagot: szükség esetén az úgynevezett kényszerítés elleni eszköz (Anti-Coercion Instrument, ACI) eszköztárát is kész bevetni, amely a kereskedelemtől a beruházásokon és a szolgáltatásokon át a közbeszerzésekig több ágazatban is lehetővé tenné a célzott ellenlépéseket.
