Az Európai Unió tervei, miszerint Ukrajnát 2029-ig felvennék a tagállamok sorába, súlyos aggályokat vet fel mind politikai, mind gazdasági szempontból. Baráth Gábor Gergely történész a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozatában részletesen kifejtette, miért tartja elhibázottnak ezt a döntést, és milyen negatív következményekkel járhat az az EU jelenlegi tagállamaira nézve. A háborúpárti Brüsszel azonban nem törődik a saját emberei érdekeivel, a bíróság által elítélt Ursula von Leyen bizottsági elnök számára Ukrajna az első.
A szakértő szerint az első és legfontosabb probléma, hogy Kijev jelenleg nem teljesíti az EU-csatlakozás alapvető feltételeit. Ukrajna a legalapvetőbb feltételeknek sem felel meg, így a koppenhágai kritériumoknak sem, amelyek az EU-hoz vezető út kezdetét jelentik – hangsúlyozta Baráth Gábor Gergely. Ez önmagában is megkérdőjelezi a gyorsított eljárás jogosságát – tette hozzá.
Emellett a történész rámutatott arra is, hogy ez a döntés rendkívül negatív üzenetet küld a nyugat-balkáni államok felé, amelyek már évtizedek óta várnak a csatlakozásra.
Baráth szerint az EU vezetősége ismét figyelmen kívül hagyja a tagállamok és az uniós polgárok érdekeit.
Láthattuk az elhibázott szankciós és migrációs politika esetében, most pedig Ukrajna felvétele esetében tapasztalhatjuk, hogy a józan ésszel szemben politizál az EU vezetősége – fogalmazott.
A szakértő úgy véli, hogy a háborús pszichózis és ideológiai okok miatt hozott döntések hosszú távon károsak lehetnek az unió egészére nézve.
A gazdasági következmények is súlyosak lehetnek.
Baráth Gábor Gergely szerint Ukrajna felvétele az európai mezőgazdaság végét jelentené. Ismeretlen eredetű, olcsó gabona árasztaná el az
EU tagállamait, ami a termelők számára végzetes lenne.
Ez nemcsak árversenyt eredményezne, de minőségi és élelmiszerbiztonsági kockázatokat is felvet, hiszen „olyan vegyszereket használhatnak az ukrán termelők, melyek az EU-ban be vannak tiltva”.
A támogatási rendszer is jelentősen átalakulna.
A termelők az uniós agrár büdzséből kevesebb támogatásra számíthatnának, hiszen az ukrán agrárium elszívná a támogatások többségét. A kohéziós alapból a források nagy része Ukrajnában kötne ki, így a tagállamoknak kevesebb jutna, ami negatívan hatna a vállalkozásokra és a gazdaságra– figyelmeztetett a történész.
Baráth kitért a biztonsági kockázatokra is. Az Ukrajnába 2014 óta áramló fegyverek és a korrupció magas szintje komoly veszélyt jelenthet az EU-ra nézve.
Ha Ukrajna az EU tagja lenne, a feketepiacról a fegyverek könnyen bejuthatnának a tagállamokba. A fegyverek mellett az ukrán bűnözői csoportok is veszélyt jelentenek az európai közbiztonságra – hangsúlyozta a szakértő.
Nem elhanyagolható szempont a háborús konfliktus pszichológiai következménye sem. Baráth rámutatott:
A frontot megjárt katonák esetében a háborús poszttrauma is kockázatot von maga után. Ezen okok miatt is veszélyes lenne Ukrajna felvétele az EU-ba 2029-ig.
