Az eddigiek mellett hét újabb helyen hirdet szénhidrogén-bányászati koncessziót az Energiaügyi Minisztérium az ellátásbiztonság erősítésére. A kitermelés folyamatosan nő, ennek jelentőségét mutatja, hogy a hazai gáz tavaly a lakossági fogyasztás 60 százalékát fedezte, de a nyersolaj is az éves átlagos finomítói mennyiség több mint húsz százalékát tette ki.
Magyarország energiaszuverenitását és a fogyasztók biztonságos ellátását a lehető legnagyobb arányban a belföldi forrásokra érdemes alapozni. Az Energiaügyi Minisztérium ezért újabb területekre hirdet szénhidrogén-bányászati koncessziókat. Az érdeklődők ezúttal Baracska, Bácsalmás, Békéscsaba, Kisköre, Nagylengyel-Nyugat, Tiszacsege és Tiszalök lehetséges lelőhelyek esetében pályázhatnak földgáz és kőolaj kutatására, feltárására és kitermelésére – tette közzé nemrég a hírt a szaktárca.
A kutatás és a kitermelés joga húsz évre nyerhető el, és külön pályázat kiírása nélkül újabb tíz évvel meghosszabbítható, feltéve hogy a nyertes koncessziós társaság valamennyi kötelezettségét a szerződésben foglaltaknak megfelelően időben tejesítette. A pályázatokat májusban lehet benyújtani az Energiaügyi Minisztériumhoz.
A most meghirdetett pályázatok új lendületet adnak az energiahordozók kutatásának, feltárásának. Az Energiaügyi Minisztérium öt év szünet után 2024-ben hirdetett legutóbb bányászati koncessziókat. A pályázati folyamat végén tavaly hat lelőhelyre – Buzsákra, Csongrádra, Hatvanra, Kiskőrösre, Kiskunhalasra és Tamásira – köttetett szerződés a nyertesekkel. Csongrádon az amerikai székhelyű, de magyar ember által alapított HH Group Kft., Hatvan és Kiskőrös térségében a Mol Nyrt., Kiskunhalasnál a kanadai székhelyű CanCambria Hungary Kft., Buzsáknál és Tamásinál pedig a Mol és a török állami tulajdonú Turkish Petroleum Overseas Company Ltd. kezdhette meg a munkát.
Figyelemre méltó, hogy földrajzilag egymástól távoli térségekben kezdődött meg a kutatás és a feltárás, ez azt jelzi, hogy több olajunk és gázunk van, mint azt laikusként legtöbben gondolunk volna.
A magyar állam jelentős hasznot könyvelhet el bányajáradék formájában; ennek kiszámítása igen bonyolult, nemcsak a kitermelt szénhidrogén-mennyiségtől függ, hanem számos egyéb körülménytől is, például az adott ásványkincs aktuális havi tőzsdei jegyzésének átlagától. De összességében forintosítva: a 2019 előtt meghirdetett hét hasonló sikeres pályázat nyomán több mint 30 kutatási területről a koncessziós díjakból és a bányajáradékból több tíz milliárd forint költségvetési bevétel keletkezett. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény értelmében ugyanis az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia természetes előfordulási helyükön az állam tulajdonának minősülnek, a kitermeléssel, illetve a hasznosítással azonban a tulajdonjog átszáll a bányavállalkozóra, aminek fejében bányajáradékot, vagyis részesedést fizet az államnak.
Nem új keletű ez. Az 1911. évi VI. törvénycikk már állami monopóliumnak nyilvánította a szénhidrogén-bányászatot, de megengedte külföldi cégeknek, hogy bányajáradék fejében kutassanak. 1923-ban az Anglo-Persian Oil Company, majd 1933-ban a European Gas and Electric Company (Eurogasco) kapott lehetőséget fúrásra. Utóbbi cég találta meg 1937. február 9-én Zala vármegyében a ma Bázakerettyéhez tartozó Budafapusztán, Letenyétől mintegy tíz kilométerre északra az első nagyobb mennyiséggel kecsegtető olajmezőt. Ennek kitermelésére jött létre egy évvel később a Magyar–Amerikai Olajipari Részvénytársaság (MAORT), amelynek termelése 1940-ben már Magyarország teljes akkori fogyasztását fedezte. Abban az esztendőben nagy lelkesedéssel megalakult az Alföldön kutató Magyar–Német Ásványolajművek Kft., két évvel később az Észak-Magyarországon tevékenykedő Magyar–Olasz Ásványolajipari Rt., majd Délvidéken az Olasz–Német Ásványolaj-ipari Rt. A MAORT-ot 1949-ben államosították, de a kutatás tovább folyt, fölfedezték az algyői, a nagylengyeli és a zsanai kőolajmezőket, később még újabbakat.
A 2025-ben kinyert 1,985 milliárd köbméter földgáz a teljes tavalyi hazai szükséglet több mint húsz százalékát fedezte, ezen belül a lakossági fogyasztás több mint 60 százalékát. 2021 óta a gázkitermelés is folyamatosan nő, azóta mintegy húsz százalékkal bővült.
Egyre nagyobb szükség is van rá, ezt az elmúlt hetek aggasztó nemzetközi fejleményei is mutatják.
„Az ukrán olajblokád és az iráni konfliktus következményei is rámutatnak, hogy Magyarország energiaszuverenitását és a fogyasztók biztonságos ellátását a lehető legnagyobb arányban a belföldön elérhető forrásokra érdemes alapozni. Az Energiaügyi Minisztérium az elért eredményekre építve, a kedvező tapasztalatok birtokában hirdetett meg hét új területre koncessziós pályázatokat. A szénhidrogének kutatását, kitermelését megalapozó eljárások a hazai ásványvagyonban rejlő lehetőségek költséghatékony kiaknázását, az importkitettségek csökkentését célozzák” – közölte a szaktárca.
