- Új Gripeneket vásárolhat Magyarország, de még az is lehet, hogy annál valami sokkal jobb jön
Számottevő technológiai ugrást jelent a magyar Gripenek MS20 Block 2-es képességfejlesztő csomagja, a Magyar Honvédség légierejének vadászgépei a negyedik generációs merevszárnyasok élvonalába fognak tartozni. Az upgrade-nek köszönhetően számos korszerű fegyverrendszerrel kompatibilissé válnak a magyar repülőgépek, az új IRIS-T rakéták beszerzéséről már szerződés van, de folyamatban van a GBU-49-es bombák és METEOR nagy hatótávolságú légiharc-rakéták beszerzése is – mondta el a Portfolio-nak Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos. A szakember kérdésünkre azt is ismertette, hogy a katonai tervekben szerepel egy újabb repülőgép-század létrehozása a honvédség légierejében, de erről döntés még nem született. Vizsgálják annak lehetőségét is, hogy beléptetik Magyarországot egy hatodik generációs harci repülőgép-fejlesztési projektbe is.
Technológiai ugrás
A napokban jelentette be a svéd SAAB, hogy lezárultak a magyar kormánnyal folytatott tárgyalások a hazai Gripen-flotta MS20 Block 2-es képességfejlesztő csomag beszerzéséről. Ez azt jelenti, hogy a Magyar Honvédség légierejének vadászgépei egyrészt korszerűbb kommunikációs- és radarrendszereket, másrészt pedig újfajta fegyverekkel való kompatibilitást nyernek.
Jelenleg a Military Technology blog összesítése szerint a honvédség Gripenjei AIM-9L légiharc-rakétákat, látóhatáron túli célok elérésére AIM-120-C5 rakétákat, földi célpontok ellen pedig lézerirányítású GBU-12-es bombákat, Mk. 82-es szabadesésű bombákat és AGM-65 elektrooptikai önirányítású rakétákat használnak.
A mostani megállapodás értelmében a Gripenek kompatibilissé válnak IRIS-T látótávolságon belüli légiharc-rakétákkal, GBU-49-es bombákkal és METEOR nagy hatótávolságú levegő-levegő rakétákkal is. Emellett a radar PS-05/A Mk. 4-esre frissül, de új, NATO Mode 5 ellenség azonosító (IFF) rendszert is kapnak, kommunikációs rendszereik pedig Link16 (NATO Data link) funkcionalitás fejlesztésével korszerűsödnek.
A kormánybiztos kérdésünkre elmondta:
AZ ÚJ FEGYVERRENDSZEREK BESZERZÉSI FOLYAMATÁNAK JÓVÁHAGYATÁSA MÁR MEGTÖRTÉNT, VISZONT A PÉNZÜGYI FEDEZET MEGTEREMTÉSE MÉG ZAJLIK.
Az IRIS-T rakéták újdonsága, hogy sisakcélzója segítségével a Gripen pilótája nagy túlterhelés közepette is alkalmazhatja ezeket, amire az eddig rendelkezésre álló AIM-9L Sidewinder-rakéták nem voltak alkalmasak.
Maróth Gáspár megerősítette: a sisakcélzók beszerzése is folyamatban van, a kormány jelenleg az izraeli Elbit Systemsszel tárgyal TARGO II-es célzóeszközök beszerzéséről. Arról is beszélt, hogy a sisakcélzó-rendszer fejlesztésében való részvételről is folynak az egyeztetések.
A kormánybiztos ismertette: a mostani fejlesztéseknek köszönhetően a honvédség Gripenjei magasabb technológiai színvonalon lesznek, mint a legtöbb negyedik generációs repülőgép a világon, beleértve több ország Gripen-flottáját. Korszerűsített állapotukban a magyar Gripenek gyakorlatilag csak a lopakodó-kialakítás hiánya és néhány radarfunkcióban maradnak majd el egy ötödik generációs vadászgéptől.
Lehet, hogy új gépek is jönnek
A Gripenek, illetve a Magyar Honvédség légierejének jövőjéről is kérdeztük Maróth Gáspárt. A szakember ismertette: a katonai tervekben szerepel egy újabb harci repülőszázad létrehozása a honvédségen belül, de erről még döntés nem született.
ELKÉPZELHETŐ TEHÁT, HOGY ÚJABB GRIPENEK VÁSÁRLÁSÁRA IS SOR KERÜL, MIVEL MÁS REPÜLŐGÉPTÍPUS BESZERZÉSE A MEGLÉVŐ GRIPENEK MELLÉ AZ EZZEL JÁRÓ LOGISZTIKAI TEHER ÉS INETROPERABILITÁSI KIHÍVÁSOK MIATT NEM LENNE BÖLCS DOLOG.
Mint ismert, jelenleg a Magyar Honvédség C/D típusú Gripen-vadászgépeket használ, a merevszárnyasok családjának legújabb iterációja az E/F típus, mely mellett eddig a gyártó Svédország és Brazília kötelezte el magát.
Szakértők szerint az ötödik generációs vadászgépek közül Magyarország számára egyedül a méregdrága, amerikai F-35-ösök beszerzése jöhetne szóba, melyek ár / érték arányban nem biztos, hogy a legjobb választást nyújtanák olyan feladatok végrehajtása szempontjából, melyre a magyar légierő vadászgépeit használja.
Maróth Gáspár kihangsúlyozta, hogy többek közt azért sem veszünk most új vadászgép típust, mert az iparági szakemberek 2030-40-re technológiai ugrást várnak. Rövidtávon tehát, ha sor kerül további vadászgépek beszerzésére, a Gripen tűnik logikus választásnak. Közben azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a vadászgép-beszerzés hosszabb távú tervezést igényel, ezért szorosan figyelemmel kísérik az újabb technológiák megjelenését, ami sokat változtathat az aktuális termékpaletta életképességén.
A KÖVETKEZŐ SZINTLÉPÉSSEL KAPCSOLATOSAN A SZAKEMBER ISMERTETTE: MAGYARORSZÁG VIZSGÁLJA ANNAK LEHETŐSÉGÉT, HOGY BEKAPCSOLÓDJON EGY HATODIK GENERÁCIÓS VADÁSZGÉP FEJLESZTÉSÉBE,
viszont jelenleg még csak megfigyelik ezeket a projekteket, azzal a céllal, hogy megértsék, pontosan melyek a kitűzött fejlesztési irányok, miben jelentenek újítást a jelenlegi rendszerekhez képest.
A nyilvánosságra került hírek alapján jelenleg reálisan két ilyen fejlesztést lehet azonosítani: az egyik Dassault vezetésével, az Airbus, az Indra, a Thales és az MBDA részvételével zajló Future Combat Air System (FCAS) projekt, a másik pedig a brit védelmi minisztérium, a BAE Systems vezetésével, a Rolls-Royce, a Leonardo, az MBDA és a SAAB részvételével zajló Tempest-projekt. Előbbitől 2040-re, utóbbitól 2035-re várnak eredményt a szakértők.
A fejlesztési részvételi tervekkel kapcsolatosan annyit érdemes megjegyezni, hogy a magyar kormánynak mindkét ipari konglomerátummal van valamilyen kapcsolata: az Airbustól a honvédség helikopterei, a Dassaulttól Falcon 7X szállítógépei érkeznek, érkeztek, a Tempest vonalára pedig a SAAB-bal való kapcsolat révén, illetve az Orbán Viktor és Boris Johnson közt lezajlott hadiipari egyeztetés révén tudnánk bekapcsolódni.