Tóta W. Árpád publicista a legújabb írásában a magyar családtámogatási rendszert pocskondiázza.
Ezt írja:
„Sajnos azért nem jár támogatás, hogy tudtam előre, mi lesz az országos babavárás vége. Hogy megint azok fognak jól járni, akik ostobán, meggondolatlanul és mohón haraptak rá a horogra. És ismét azok állják a számlát, akiknek több eszük volt. Láttuk a devizahitelnél: azok pénzéből kellett kimenteni a hitelkárosultakat, akik nem ugrottak bele, mert számoltak azzal, hogy esetleg elszalad a frankárfolyam. Hát most a boldogság kék madara repült el. És viszi a tízmilliókat, gyöngyöző kacagással!” – írta a ballibsi firkász, Tóta W. Árpád.
„És akkor mi lesz? – kérdem az ifjú párt a pap bal válláról, diszkrét szarvakkal a fejemen. Jön a számolgatás, hogy ütjük-vágjuk-csaljuk-gyűlöljük egymást, de ha asztalt bontunk, akkor tízmilliókat bukunk? Úgyhogy inkább legyártjuk azokat a gyerekeket, ha undorodva is?” – tette fel a kérdést.
Hozzátette: „a családtámogatási politika – amit többek között Novák Katalin szokott volt magasztalni ámbráscetszerű mosolyával – gyökeresen beteg rendszer. Tipikus esete annak, amikor odafent a gyíkemberek elképzelik, hogyan működhetnek az emberi kapcsolatok.”
