Frans Timmermans, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, az európai zöldmegállapodásért felelős biztos Brüsszelben kijelentette, hogy „az európaiak azzal segíthetnek a Vlagyimir Putyin elleni harcban, ha lejjebb kapcsolják a fűtést otthonukban” – idézi a brit The Guardian-t az Origó.
Ez nehéz. Átkozottul nehéz, de lehetséges. Meg tudjuk csinálni, és gyorsan meg tudjuk csinálni. Csak bátorságra és keménységre van szükségünk, hogy elérjük ezt a célt. Ha valaha eljött ennek az ideje, akkor az most jött el. A mi döntéseink határozzák meg, hogy mennyi energiát fogyasztunk, és hogy mennyire vagyunk erősek az Oroszországgal szembeni reakcióinkban
– zárta monológját Timmermans.
A brüsszeli biztos rendkívül felelőtlen és a valóságtól teljesen elrugaszkodott kijelentése kísértetiesen emlékeztet a magyarországi baloldali politikusok megnyilvánulásaira – teszi hozzá az Origó.
Timmermans a magyarországi baloldal fő támogatóinak egyike. 2019-ben még az EP-választási kampányukba is eljött szerepelni.
Ez a kapcsolat azóta is tart, Dobrev Klára, Gyurcsány Ferenc felesége szerdán reggel Brüsszelben saját bevallása szerint találkozott Timmermansszal, és arról tárgyaltak, hogy milyen szankciókat kell az oroszok ellen bevezetni, és hogyan lehet függetlenedni az orosz gáztól.
Magyarország gázellátásának túlnyomó többségét az orosz gáz adja. Hazánkban továbbá jelentős részben fűtéshez használják a gázt, tehát amennyiben a baloldali politikus által javasolt intézkedések megvalósulnának, komoly nehézségekkel kellene szembenéznie a magyaroknak.
Az emberek többsége nem tenné kockára Magyarország energia- és gázellátását
Kocsis-Cake Olivio az orosz gáz elzárásával kapcsolatos nyilatkozata után a Századvég Alapítvány megkérdezte a magyar embereket arról, hogy mi a véleményük az energia- és gázellátás korlátozásáról/veszélyeztetéséről.
A felmérés alapján megállapítható, hogy a megkérdezettek közel kétharmada (65 százaléka) nem ért egyet azzal, hogy az orosz–ukrán válsággal kapcsolatban hazánk olyan javaslatokat fogadjon el, amelyek korlátoznák vagy veszélyeztetnék Magyarország energia- és gázellátását, és csak 28 százalékuk nem kifogásolná az ilyen döntések meghozatalát.
Az orosz–ukrán konfliktussal összefüggésben az Európai Unió egységes szankciók alkalmazása mellett döntött Oroszországgal szemben. Orbán Viktor március 2-án külön kihangsúlyozta, hogy az említett intézkedések nem érintik az energia területét, így Magyarország energiaellátása továbbra is biztosított – idézi fel az Origó.
Az energiaellátás mellett pedig az orosz energiahordozók importjának köszönhetően továbbá az is garantált, hogy a jövőben is a magyarok fizessék a legalacsonyabb rezsit az Európai Unióban, mivel a hazai rezsicsökkentés alapja az olcsó orosz gáz.
A magyar háztartások által használt gáz 85 százaléka, míg a kőolaj 64 százaléka – amiből az üzemanyagot finomítják – ugyanis Oroszországból érkezik hazánkba.
Éppen ezért március 8-án Orbán Viktor bejelentette, hogy világossá tette az Európai Tanács elnöke, Charles Michel számára, hogy Magyarország nem tudja követni az Egyesült Államok példáját.
Ők tegnap kivetették a szankciókat ezekre a termékekre, ez Magyarország számára elviselhetetlen terhet jelentene, ezért nem lehet szó arról, hogy mi csatlakozzunk ezekhez a szankciókhoz, továbbra is szükségünk van a gázra és olajra, amely Oroszországból érkezik
– fűzte hozzá magyarázatképpen a miniszterelnök.
Paks nélkül négyszeresére nőne a magyar családok rezsiköltsége
A közelmúltban az Oroszországra kivetett nyugati szankciók kapcsán a magyarországi baloldali politikusok követelték a paksi atomerőmű bővítésének leállítását.
Márki-Zay Péter február 24-én felszólította a kormányt, hogy hátráljon ki a Paks II. szerződésből, ezzel szankcionálva Oroszországot.
Március 5-én Cseh Katalin a baloldali Momentum egyik EP-képviselője pedig közvetve arra utalt:
Aki azt szeretné, hogy Magyarország leállítsa Paks II. beruházását, az szavazzon a baloldalra. Cseh szerint továbbá szankcionálni (is) kellene a paksi beruházást.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szerint, ha a paksi atomerőmű által megtermelt villamos energiát szabadpiacról szereznénk be, akkor a családok rezsiköltsége a négyszeresére emelkedne (2022. február 28-i árképzés alapján).
Ez azt jelenti, hogy a családok éves, 92 147 forintos rezsiköltsége – 264 564 forinttal – 356 693 forintra nőne. Az ITM számítása egy kétgyermekes, családi házban élő, a fűtést és meleg vizet gázzal előállító háztartásra vonatkozik – olvasható az Origó cikkében.