A Paks II projekt, a magyarországi atomerőmű-bővítés ma délelőtt az egyik legjelentősebb mérföldkőhöz ért. A hosszadalmas engedélyezési, jogi és politikai küzdelmek után a beruházás a tényleges szerkezetépítés szakaszába lépett. Brüsszel éveken át akadályozta a két, egyenként 1200 MW-os orosz technológiával épülő blokk előrehaladását.
Magyarország történetének egyik legnagyobb energetikai beruházása csütörtökön az építési szakaszba lépett, miután a leendő Paks II atomerőmű területén kiöntötték az első szerkezeti betont. Az úgynevezett első beton a nukleáris sziget (vagyis a reaktorblokkhoz tartozó létesítménycsoport – maga a reaktor, a primer kör berendezései és a biztonsági rendszerek épületei) alapozásához kapcsolódik, és a nemzetközi gyakorlatban azt jelenti, hogy az erőmű a tervezés és előkészítés hosszú évei után végleg kilépett a papíralapú fázisból, hivatalosan is épülő atomerőműnek számít.
Az első betonöntés technikai értelemben a reaktorblokk legalsó szerkezeti elemének elkészítését jelenti, amelyre később a reaktorépület és a biztonsági rendszerek kerülnek.
A mostani lépés hosszú előkészítő munkája magában foglalta a földmunkákat, a talajszilárdítást, a résfalazást, valamint természetesen a szükséges hatósági engedélyek megszerzését az Országos Atomenergia Hivataltól.
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója arról beszélt: a Paks II projekt az egyik legjobb példa arra, hogy a mai, kihívásokkal teli világban hogyan kell előre haladni, valamint méltatta a beruházást, amelyet Magyarország mint erős európai gazdaság végez el. Ezzel biztosítható a kiszámítható és karbonmentes áramtermelésbe való átmenet a főigazgató szerint.
A beruházásért korábban miniszterként felelős Süli János felidézte a projekt eddigi fontosabb pillanatait, megjegyezve, hogy az engedélyezés különös figyelmet kapott, tekintettel az orosz és a magyar, illetve nemzetközi szabványok összecsiszolására is. – Az atomenergiából előállított áram ma is a legolcsóbb Magyarországon, és az idei tél is megmutatta, hogy ez nemcsak energiabiztonsági, hanem nemzetbiztonsági kérdés is – hangsúlyozta Süli János.
Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója az eseményen arról beszélt, hogy a Paks II projekt a két ország között régóta fennálló együttműködés logikus folytatása. – Magyarország számára a projekt kétségtelenül olyan stratégiai lépés, amely számos meghatározó előnnyel jár majd, és előmozdítja a nemzetgazdaság fejlődését. A Roszatom számára ez a projekt is jelzi, hogy a vállalat vezető szereppel bír az atomenergetikai iparban, amivel hozzájárul az orosz ipar fejlődéséhez – hangsúlyozta Lihacsov. Ez az az év, amikor a magyar atomenergetika a hetvenedik évfordulóját ünnepli (kísérleti tudományos reaktorral kezdve), a Pakson most működő VVER-440-es reaktorok pedig a nyolcvanas évek óta szolgáltatják a villamos energiát, ma már a kezdetinél magasabb teljesítménnyel, emlékeztetett Alekszej Lihacsov.
– Akkor döntöttünk az atomenergia mellett, amikor a mainstream azt ósdinak nevezte, de akik korábban lekicsinylően nyilatkoztak róla, mára rájöttek, hogy csak nukleáris alapon lehet nagy mennyiségben, biztonságosan és olcsón, versenyképesen áramot termelni – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. – Ők mára bottal üthetik a nyomunkat, ma Paks II az európai nukleáris újjáéledés zászlóshajója. Paks II nélkül nincs rezsicsökkentés, az új erőmű megépülése azt jelenti, hogy magunk tudjuk megtermelni a magyarországi áram mintegy hetven százalékát, függetleníteni tudjuk magunkat az importáram volatilis áraitól – hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, hogy a beruházást fel kell gyorsítani és minél előbb befejezni.
(Magyar Nemzet)
