Tarlós István szerint a Gyurcsány Ferenc vezette baloldal kommunikációja olyan évszázadok óta egészségesen beágyazódott értékeknek is nekiront, mint a családok szerepe a társadalomban.
A korábbi főpolgármester a Mediaworks Hírcentrumának arról is beszélt, hogy a baloldal félrevezető lózungjai a kormány „Budapest-ellenes” politikájáról szerves része a balliberálisok választási kampányának.
A baloldal fővárosban érvényesített módszerei és stílusa két területen nyilvánul meg szemléletesen. Az egyik a vontatott és avatatlan organizációval történő munkavégzés, a másik az ellenséges kommunikáció – mondta Tarlós István.
Időhúzásra játszanak
A volt főpolgármester szerint a munkavégzéssel kapcsolatban meg lehet említeni a nagy vehemenciával bejelentett, ám szinte nulla mértékben beváltott ígéreteket is. Mint mondta, az új ciklusból most már gyakorlatilag két év eltelt, és teljesítés nincs.
Nem egy előkészített munkát hagytunk hátra, de ezek esetében (például Lánchíd, Blaha Lujza tér) nem tudni, milyen valós céllal, nehezen magyarázható időhúzások tanúi lehettünk. Teljesen leálltak az Aranyhegyi-patak árvízvédelmi munkái is, és elhanyagolható az általuk sokat ismételt faültetések száma.
Az egykori városvezető rámutatott, a frekventált közterületek is a korábbinál észrevehetően elhanyagoltabb állapotban vannak, miközben az előkészített beruházások csúsznak.
Kommunikációs hadjárat
Tarlós István szerint a jelenlegi főpolgármester mögött álló valódi döntéshozók nem rutintalanok, és nem is „hülyék”. Ezen a ponton kapcsolhatjuk az eddigiekhez a kommunikáció kérdését, jegyezte meg, felhívva rá a figyelmet, hogy „nyílt titok, hogy a baloldal most ádáz harcot indított a parlamenti hatalom esetleges megszerzése érdekében. Kellő hátszelet is kapnak ehhez.”
Egyáltalán nem életszerűtlen arra gondolni, hogy a kormány úgymond „Budapest-ellenes” politikájának szélsőséges bizonygatása és ennek demonstrálása tudatos koncepció lehet a baloldalon.
Erős csúsztatásnak nevezte, hogy az ő főpolgármestersége alatt minden forrást bőven a kellő időben megkaptak, és „most bezzeg” a kormány csak a szegény baloldalt bünteti.
Minden érték leértékelése
Ez a kommunikáció minden egyéb, az átlagember politikai szimpátiájától vagy antipátiájától független értelemben meghökkentően messzire megy. Sok évszázada egészségesen beágyazódott értékeknek is nekiront (például a családok szerepe a társadalomban), de a nemzet természetes érdekeit is egyéni módon értelmezi (például az illegális bevándorlások kezelésének kérdése).
Egyes baloldali vezetők hangvétele pedig számomra olykor az ötvenes éveket idézi. Például Gyurcsány Ferenc, Fekete-Győr András, de elgondolkodtató Hadházy Ákos bohózata is a rágalmazási ügyben ellene tett feljelentésekkel.
Hadházy Ákossal, a Momentum jelöltjével kapcsolatban kifejti, hogy a politikus „cinikus módon, gúnyolódva hangoztatja, hogy lemondana a mentelmi jogáról, de az Országgyűlés ezt nem fogadja el. Ám a hatályos törvény szerint a képviselő nem mondhat le maga a mentelmi jogáról. A megrágalmazott személy csak magánvádas eljárást kezdeményezhet, amiben viszont a Parlament a képviselőt nem adja ki. A rágalmazás Btk.-kategória, polgári peres eljárásban ezért tehát soha nem lehetséges Hadházyt elmarasztalni ilyen ügyben. Emiatt ajánlgatja ezt álnok szarkazmussal. Egyébként pedig legalább annyira nevetséges, mint szégyenletes, hogy Hadházynak az ország kvázi első számú feljelentőjeként van képe arról beszélni, hogy „unja már” a feljelentgetősdit, miközben kockázat nélkül – és a sérthetetlensége tudatában – rágalmazhat másokat”, fejtette ki Tarlós István.
Forrás: Magyar Nemzet