Külföld

Tankokat telepített a svéd hadsereg Gotlandra, hátha jönnek az oroszok

A svéd hadsereg péntek óta katonákat és fegyvereket szállít a Balti-tengeren fekvő Gotland szigetére, írja a Bild, a lap szerint ugyanis a svéd kormány, ha kis esélyt is, de lát arra, hogy Oroszország felől támadás érje a legnagyobb balti szigetet.

 

Még 2019-ben telepítettek korszerűsített föld-levegő rakétavédelmi rendszert a szigetre, péntek reggel pedig a 23 ezres Visby nevű kikötővárosba érkezett katonákkal együtt több Stridsfordon 90-es páncélozott harckocsi is, hogy ezzel biztosítsák a sziget kikötőjét. Aznap este pedig az amerikai légierő egyik C-17-es katonai repülőgépe szállt le a közeli repülőtéren – ugyanis bár Svédország nem tagja a NATO-nak, de régóta együttműködik katonailag az Egyesült Államokkal.

 

Szerdán ugyanis Oroszország három partraszálló hajót is a Balti-tengerre vezényelt, amivel akár a svéd szigetet is meg tudnák szállni. Azóta a svéd hadsereg készültségben van, Michael Claesson svéd altábornagy szerint pedig Gotland biztosítása mellett Svédország más részein is megjelenhetnek a katonai erők az oroszok miatti készültség jegyében – erről viszont nem adott bővebb tájékoztatást, írja az Euractiv.

 

Svéd kormányzati források szerint Moszkva nem Svédország, hanem a balti államok ellen készítene elő támadást – ehhez viszont szükségük lenne Gotland elfoglalására, hogy állomásoztatni tudják az Sz-400-as rakétáikat, valamint hogy lezárják a svéd légteret a NATO repülőgépei elől, amelyekkel a Baltikumot tudnák megvédeni. „Látjuk az orosz csapatmozgásokat, és komolyan kell vennünk ezt a forgatókönyvet” – mondta a forrás név nélkül a Bildnek.

 

Anders Östlund svéd Oroszország-szakértő szerint viszont a svéd kormány nemcsak a balti államokért, de általában a Balti-tenger biztonsági helyzetéért is aggódik, a svéd sziget ugyanis mintegy 330 kilométerre fekszik Kalinyigrádtól, az orosz balti flotta főhadiszállásától. Östlund szerint a svéd kormánynak információi lehetnek az oroszok titkos tengeri mozgásairól – erről pedig igyekeznek tájékoztatni a lakosságot is:

 

a stockholmi védelmi minisztérium pénteken kampányt indított, amiben arra szólította fel a polgárokat, hogy azonnal jelentsék „a szárazföldi, vagy a tengeren végzett szokatlan aktivitásokat”.

 

Oroszország tehát nemcsak Ukrajnában, hanem a Balti-tengeren is igyekszik mozgósítani magát: tavaly év végén Vlagyimir Putyin kijelentette, kész „haditechnikai lépéseket tenni”, ha a NATO megjelenik Ukrajnában. Oroszország ugyanis azt követeli, hogy az egykori szovjet tagköztársaságokból vonuljon ki az észak-atlanti katonai szövetség. Ukrán források szerint több tízezer fővel megnőhetett az ukrán határ közelében állomásozó orosz csapatok létszáma, a kijevi nemzetbiztonsági tanács pedig már 122 ezer katonáról beszélt.

 

Bár az ukrán elnök szerint nem félnek az oroszoktól, mert az ukrán hadsereg nagyszerű, Ukrajna mégis fegyvereket és katonai segítséget kért Németországtól az orosz fenyegetés miatt. Az Egyesült Államok hírszerzői szerint Oroszország egy hamis zászlós hadművelettel, azaz a kelet-ukrajnai oroszbarát szeparatisták megtámadásával provokálná ki Ukrajna megszállását – erre pedig már egy operatív csoportot is felállítottak, mondta egy amerikai köztisztviselő pénteken a CNN-nek.

 

(Telex nyomán)

 

 

Ez a weboldal sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, és a weboldalon végzett látogatói tevékenységek nyomon követése érdekében. Elfogadás Tovább