Nagyon nehéz időszakot élünk 2015-től, az illegális migráció mellett a pandémia és az ukrajnai háború is rányomja bélyegét a mindennapjainkra, ám mindez megerősítette a magyarságot a diaszpórában és a Kárpát-medencében egyaránt – mondta a Magyar Nemzetnek Szili Katalin határon túli autonómiaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott.
A politikus, aki 2015-től dolgozik a határon túli autonómiaügyekért felelős miniszterelnöki megbízottként, a lap szerdai számában megjelent interjúban egyebek mellett azt mondta, bárhova ment a világban az elmúlt hét évben, úgy néztek Magyarországra, hogy az biztonságot ad az itt élőknek, védi a polgárait. Arról is beszélt, hogy Pécsen az egyetem egyik kurátora lett.
„Így még jobban össze tudjuk kapcsolni a diaszpóra és a Kárpát-medence magyarságát” – mondta, és megjegyezte, büszke arra, hogy míg tavaly a negyvenkettedik volt a pécsi a világon a 956 zöldegyetemből, idén már a huszonegyedik a világ 1050 egyeteméből. Az lesz most a nehezebb véleménye szerint, hogy ezt fokozni tudják, és négy-öt év távlatában az első húszba kerüljenek.
Elmondta azt is, az egyetemen ki akarják alakítani a világ magyarságának networkcentrumát, ahol oktatási, kulturális, tudományos hátteret biztosítanak a világ magyarságának. Ennek egyik ága például a magyarok világiskolája projekt – ismertette.
Szeretnénk a Kárpát-medence és a diaszpóra tehetségeit egyetemi sportösztöndíjjal támogatni, Rátgéber László kosárlabda-akadémiájára támaszkodva. Több karunk oktat határon túl is, Székelyudvarhelyen például ápolónő- és egészségügyimenedzser-képzés, Sepsiszentgyörgyön pedig a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel közös művészeti oktatás zajlik, ami nagyon sikeres. Szeretnénk a Csángóföldön élő tehetséges fiatalokat is bevonni, nekik is kitörési lehetőséget, ösztöndíjat biztosítani
– mondta. Szili Katalin megemlítette az általa szerkesztett Harmincból tíz című kötetet, amely bemutatja a 2010-től 2020-ig terjedő időszak autonómiatörekvéseit. A kötet harminc évből azt a tízet öleli fel, ami a második, a harmadik és a negyedik Orbán-kormányhoz köthető, amikortól a nemzetpolitikában a legnagyobb változások datálhatók – mondta. Hozzátette, elkezdtek egy sorozatot a Nemzetpolitikai Kutatóintézettel is, a jogtudatosság növelését célozva úgynevezett jogtudatossági kézikönyvet adnak ki, amelyből eddig már megjelent a felvidéki, a kárpátaljai és az erdélyi.
„Összegyűjtöttük az adott országokban a kisebbségekre vonatkozó jogszabályokat, amiket a hétköznapokban alkalmazni tudnak” – mondta.
Már kész a muravidéki kézikönyv is, és készül a Horvátországra és Burgenlandra vonatkozó anyag is – tette hozzá.
Arról is beszámolt, hogy Kalmár Ferenccel, a Külgazdasági és Külügyminisztérium szomszédságpolitikáért felelős különmegbízottjával kidolgoztak öt pontot, új alapelveket kínálva a nemzetpolitikában egyebek mellett arról, hogy a nemzeti kisebbségek ügye európai és nem belügy; az egyéni jogok mellett a kollektív jogokat is el kell ismerni; a nemzethez tartozás nem szükségszerűen azonos az állampolgársággal; mindenütt szerepelnie kell a fundamentális törvényekben, hogy az ott élő kisebbség államalkotó tényező; végül az ötödik pont az, hogy identitásvédelem nem létezhet a nemzeti kisebbségek ügyének figyelembevétele nélkül.