A migrációról kérdezték…
Az éves nagyköveti értekezleten mond beszédet Magyarországon Gordan Grlić Radman, horvát külügyminiszter, aki ezt megelőzően, szerda délelőtt Szijjártó Péterrel is találkozott, és többféle megállapodást is kötöttek.
A két minisztert újságírók az illegális migrációról is kérdezték:
– Mindenki emlékszik az európai reakciókra, mikor Magyarország kerítést épített. Most ezek a reakciók elmaradnak, mikor Európa határain folyamatosan épülnek a kerítések. most mindenki azt mondja, ez a helyes döntést. Nem várjuk, hogy európai vezetők most kiállnak, hogy elnézést kedves magyarok, nektek volt igazatok. Ezt nem várjuk, de ettől a tény még tény. Ha 2015-ben az EU vezetői, Brüsszel nem azzal foglalkozott volna, hogy Magyarországot ekézze a kerítés miatt, hanem azon dolgozik, hogy az illegális migrációt Európán kívül tartsák, akkor most nincs ez. Az EU folytatja a kötelező letelepítési kvótát, csak most másképp nevezik, migrációs paktumnak, meg kötelező szponzorált visszatérítésnek.
Dehát mi magyarok vagyunk, nem hülyék, tehát értjük, miről van szó. Ez egy grammatikai bravúrkísérletek arra nézvést, hogy ne annak nevezzünk valamit, ami – jelentette ki Szijjártó Péter.
Egy Afganisztánból érkező tömeges illegális kiáramlás, plusz az Európán kívüli konfliktusok, plusz a Szubszahara: ha innen mindenhonnan felerősödnek a migrációs hullámok és közben Brüsszelből nyomják a migrációs kvótát, el lehet képzelni, milyen hatással lesz az. A kerítés ott áll a határon, az illegális migrációt megállítjuk.
– Ami Afganisztánt illeti, mi már az elején nyilvánvalóvá tettük, hogy semmiféle olyan mechanizmusban nem kívánunk résztvenni, amely az Afganisztánból érkező menekültek elosztását hozná magával. Van azonban a magyar honvédségnek egy zárt listája azon afgánokról, akik Magyarországot segítették. Őket és családjaikat készek vagyunk befogadni. Ha valaki ránéz, akkor látja, hogy az Afganisztánból kiinduló migrációt senki nem fogja megállítani a török határig, onnan egy ugrás a nyugat-Balkán, aztán Magyarország. Jól él bennünk a 2015-ös emlék, mikor tömeges migrációs nyomás alatt álltunk, mert egyes európai szereplők a migrációt bátorították – mondta a magyar külügyminiszter.
A horvát külügyminiszter is megerősítette: Horvátország is érdeke, hogy a menekülteket az Afganisztán körüli országokban tartsák. Harcolni fognak az illegális migráció ellen – mondta.
A miniszterek elmondták, hogy Magyarország és Horvátország kifejezetten szoros egymásrautaltságban él itt egymás szomszédságában. A szoros együttműködésből mindkét kormány profitálni fog. Mindkét kormány az eredeti európai, keresztény értékek mellett áll.
Krk-ön létrejött az az LNG-terminál, amelyen keresztül Magyarország új útvonalon juthat gázhoz, évente egymilliárd köbméterről van szó.- Hazánk történetének első, nem orosz irányú gázvásárlási megállapodását kötötte meg Magyarország ennek köszönhetően – mondta Szijjártó Péter. A folytatás lehetősége: kössük össze a két ország gázpiacait, mert így árat lehet csökkenteni és az ellátás biztonsága is javulhat. Magyar-horvát-ukrán együttműködést is kezdeményezett Szijjártó Péter, hogy Magyarország visszaszerezhessen valamit abból a kapacitásból, ami elveszett azzal, hogy a Gazprom már nem Ukrajnán keresztül szállítja a gázt. A lényeg, ha Ukrajna is Krken keresztül vásárolna gázt, az mindhárom országnak jó lenne.
2024-re az M6-ost elvisszük a horvát határig, a horvátok is elkészülnek az ő oldalukon, így Ivándárdánál új határátkelő jönne létre. Megállapodtak, hogy folytatják a murakeresztúri híd építését, uniós pénzből. – Szeretnénk, ha Sároknál és Őrtilosnál is lenne lehetőség a két ország közötti közreműködésre – mondta Szijjártó Péter.
A horvátországi magyarok és magyarországi horvátok is komoly kapcsot jelentenek a két ország közötti együttműködésben. Horvátország kiemelt összeggel támogatja az ottani magyarokat, Magyarország is megtriplázta a horvát közösség támogatását 2010-hez képest. Magyarország támogatja a drávaszögi közösségek gazdasági fejlesztését is. (blikk/mti)
