A magyar kormánynak garantálnia kell, hogy az ország lakói békében és biztonságban élhessenek, ebben a kérdésben nem lehet semmilyen kompromisszum. Magyarország az ukrajnai háború elől menekülők mindegyikét befogadja, de továbbra is zárva tartja a határokat az illegális bevándorlók előtt – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának közgyűlésén szerdán Genfben.
„Magyarországot tizenkét éve kereszténydemokrata, nemzeti, patrióta, jobboldali kormány vezeti, amely a politikáját a keresztény értékrendre alapítja, s ez garancia az emberi jogok maradéktalan érvényesülésére” – hangsúlyozta a tárcavezető a magyarországi emberi jogi helyzet egyetemes időszakos felülvizsgálatának ülésén az ENSZ-ben.
A szomszédunkban háború zajlik és ilyen helyzetben a legalapvetőbb emberi jogok sérülnek. Ez elfogadhatatlan, épp ezért minél hamarabb véget kell vetni a háborúnak – szögezte le felszólalásában Szijjártó Péter.
A magyar kormány kötelesség hogy garantálja az egyik legalapvetőbb emberi jog érvényesülését, azaz hogy békében és biztonságban élhessenek polgáraink az országban. A magyar kormány elkötelezett ebben a tekintetben és nem köt kompromisszumot a kérdésben.
Ennek a jognak az érvényesítéséhez a kormánynak három fontos dolgot kell ellátnia:
Az első a magyar emberek biztonságának garantálása,
A második, hogy nem sodródunk háborúba,
A harmadik pedig, hogy nem hagyjuk, hogy a magyar emberekkel fizettessék meg a háború árát.
Szijjártó Péter ismertette a kormány azon lépéseit, amelyek ezt biztosítják:
A Magyar Honvédség jelentős csapatait a keleti határra telepítette, hogy megakadályozza a paramilitáris csapatok bejutását.
Magyarország nem küld katonákat vagy fegyvereket ebbe a háborúba.A külügyminiszter kifejtette, hogy megértjük, hogy szövetségeseink másképp döntenek ebben, de mi kitartunk a saját álláspontunk mellett, és elvárjuk, hogy ezt mindenki tiszteletben tartsa.
Magyarország területén keresztül halált okozó fegyverek szállítását nem engedélyezzük, hiszen nem vállalhatjuk annak kockázatát, hogy a magyar-ukrán határ közelében ilyen szállítmányok legyenek, mert ezek célpontokká válhatnak.
Az energiabiztonság kérdésében Magyarország kormánya nem támogat olyan döntést, amely veszélyeztetné a magyar emberek energiaellátását. Ez nem ideológiai vagy elvi, hanem fizikai kérdés.
Az nem a magyar emberek hibája, hogy az orosz gáz az egész kontinensen nagy jelentőséggel bír. Az átállás nemhogy egyik napról a másikra, de még egyik évről a másikra sem reális. Az Oroszországból történő energiaszállítás korlátozását nem támogatjuk – közölte Szijjártó Péter.
Ukrajnában már az emberek elvesztették a békés és biztonságos élethez való jogot. Ezért segítenünk kell a menekülőket. Magyarország minden Ukrajnából menekülőt befogad, szállást és ellátást biztosít számukra.
Már több mint félmillióan érkeztek a szomszédos országból, de a helyzet súlyosbodásával újabb menekülthullámokra kell számítani.
Az Ukrajnából érkező harmadik országbeli személyek hazajutását is segítjük.
Vannak, akik tovább szeretnének menni, de vannak, akik maradni szeretnének és számukra a kormány munkát is biztosít. Minden ember számára jobb, ha munkából tud megélni, és nem segélyből.
Szijjártó Péter ismertette, hogy a legtöbb menekültet két ország, Magyarország és Lengyelország látja el, Magyarország pedig a történetének legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre.
Képmutató, hogy Brüsszel épp ezektől az országoktól tart vissza forrásokat. Szijjártó Péter leszögezte: mindent megteszünk annak érdekében, hogy ez a háború ne terjedjen tovább, hiszen az még több millió embert sodorna veszélybe.
Sajnos egyre többen javasolják a légtérzár felállítását, de ki kell mondani, hogy ez légi háborút jelent. Békefenntartó csapatok küldése béke nélkül nem lehetséges, az szárazföldi háborút okozna. Mindezek új dimenziót nyitnak a háború tovább terjedésének kockázata tekintetében.
Magyarország minden olyan javaslatot ellenez, ami milliók életét sodorná veszélybe.
Az illegális migrációról szólva a külügyminiszter elmondta, hogy a tömeges illegális migráció 2015 óta tartja nyomás alatt Európát. Az illegális migránsok sok biztonságos országon jönnek keresztül, épp ezért nekik nincs joguk belépni hazánk területére.
Szavai szerint ráadásul a két csoport közötti különbség most lett a leginkább szembetűnő: az illegális bevándorlók rendszeresen megsértik a határokat, rendőrökre támadnak, agresszívan viselkednek, nem működnek együtt a hatóságokkal, ezzel szemben az Ukrajnából menekülők a hivatalos átkelőhelyeket használják, ahol türelmesen várakoznak, tiszteletet mutatnak, regisztrálnak és köszönetet mondanak a segítségért.
A déli határunkat ugyanolyan elszántan védjük, mint eddig, és ezzel hatalmas terhet veszünk le Nyugat-Európáról, hiszen ezen emberek ellátása rengeteg pénzébe kerülne a nyugati országoknak. Magyarország déli határán tavaly 123 ezer, idén eddig pedig 34 ezer migránst állítottak meg.
Magyarországon alaptörvényi rendelkezésekben védi a gyermekeket és a családokat. Az Alaptörvény világosan fogalmaz: házasságot egy férfi és egy nő köthet. A család szülőkből és gyermekekből áll. Az apa férfi, az anya pedig nő.
A magyar kormány támogatja a családokat, ezt mutatja az is, hogy visszatérítette a gyermeket nevelő családok jövedelemadóját köszönetként, amiért nagy szerepet vállaltak abban, hogy az ország sikerrel legyen túl a világjárványon. A kormány elérte, hogy a gyermeknevelés ne anyagi okokon múljon Magyarországon. A GDP 5,2%-át költjük a családok támogatására, hogy a gyermekvállalás senkit se hozzon kedvezőtlen helyzetben – ismertette a külügyminiszter.
Szijjártó Péter hozzátette, hogy április 3-án, országos népszavazás keretében is dönt az ország a családok és gyermekek védelméről. Mi hisszük, hogy a szülők kizárólagos joga a gyermeke nevelése szexuális orientáció kérdésében.
Ez egy érzékeny kérdés, de abban egészen biztosak vagyunk, hogy a szülőnél egytelen NGO sem ismeri jobban a gyermekeket, Szijjártó Péter elmondta, hogy a tanács 267 javaslatot tett Magyarország számára: ebből 131-et elfogadtak, 136-ot tudomásul vettek.
Utóbbiak egy részét visszautasították, mert olyan intézkedésekre szólítottak fel, amelyek ellentétesek az alaptörvénnyel, vagy mert politikailag motiváltak voltak.
A 2008-ban útjára indított, ötévente esedékes eljárást a világszervezet minden egyes tagállamára vonatkozóan elvégzik, s ennek során értékelik az adott ország emberi jogi helyzetét, feltárják a hibákat, illetve ajánlásokat fogalmaznak meg. Magyarország ezt megelőzően 2011-ben és 2016-ban került sorra.
A 47 képviselőből álló Emberi Jogi Tanács 2006-ban kezdte meg a működését, összetételéről titkos szavazáson döntenek az ENSZ tagállamai. Az UPR-munkacsoport évente 42 országot von vizsgálat alá.
Végezetül Szijjártó Péter köszönetet mondott a tagállamoknak a konstruktív vitáért.
(hirado.hu)