A belgrádi Crvena Zvezda fanatikusaiban még él a borzalmas emlék. 1999-ben a NATO szétbombázta a szerb fővárost.
Ekkor nem valahogy nem volt elhatárolódás, nem voltak kivonuló cégek, kizárt sportolók, lebombázott iskolákról szóló libernyák cikkek.
Ahogy a mult-kor.hu foglalta össze: A támadások a stratégiailag fontos katonai és telekommunikációs célpontok ellen irányultak, de előfordult, hogy civilek is áldozattá váltak. Óriási diplomáciai vihart kavart, amikor a NATO gépei május 7-én eltalálták a belgrádi kínai nagykövetség épületét, három kínai riporter halálát okozva ezzel. Összesen mintegy 500 civil halt meg a légicsapások következtében.
Körülbelül 25 ezer lakóépület semmisült, illetve rongálódott meg, 470 kilométernyi közút és 595 kilométer vasútvonal vált használhatatlanná, 14 repülőtér, 19 kórház, 69 iskola és 44 híd rongálódott meg vagy dőlt romba. A légitámadások által okozott anyagi kár nagyságát akkor körülbelül 100 milliárd dollárra becsülték. A szerbiai aknamentesítési központ adatai szerint az országban még 64 olyan bomba van, amelyet a 15 évvel ezelőtti NATO-bombázások során dobtak le, de az nem robbant fel.
A szerb ultrák a Crvena Zvezda-Glasgow Rangers EL mérkőzésen most ezt üzenték a világnak, felsorolva az USA béketeremtő demokrácia-exportjait:
Korea 1950, Guatelmala 1954, Indonézia 1958, Kuba 1961, Vietnám 1961, Kongó 1964, Laosz 1964, Brazília 1964, Dominikai Köztársaság 1965, Görögország 1967, Argentina 1976, Nicaragua 1981, Grenada 1984, Fülöp-szigetek 1989, Panama 1989, Irak 1991, 2003, Szudán 1998, JUGOSZLÁVIA 1999, Afganisztán 2001, Jemen 2002, Szomália 2006, Líbia 2011, Szíria 2011,
„Csak azt akarjuk mondani, hogy esélyt kell adni a békének.”
(idézet John Lennon dalából)