Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A BYD gyárának megépítésével Szeged Európa harminc legnagyobb ipari centruma közé kerül – jelentette ki az építési és közlekedési miniszter pénteken Szegeden. Lázár János több nagyvárosban is egyeztetett az elmúlt időszakban a helyi polgármesterekkel. Most Botka László szegedi városvezetővel folytatott megbeszélését követő sajtótájékoztatóján azt mondta,
az üzem építése, amely Magyarország legnagyobb autógyára lesz, a várakozásoknál sokkal gyorsabb ütemben halad.
A gyárban 2025 második felében készülnek el az első járművek, addigra megépülnek az üzem autópálya és közúti csatlakozásai, elkezdődik a vasúti pálya korszerűsítése, a vasúti terminál kialakítása, folyamatosan bővítik a termeléshez szükséges ivóvíz- és szennyvízkapacitást.
Lázár János elmondta, közvetlen négysávos kapcsolat épül az M43-as autópálya és az üzem között. Négysávossá alakítják az 5-ös főút a város és az autópálya-csomópont közötti részét. A kiviteli tervek elkészültek, a közbeszerzés is lezajlott, az 5,5 milliárd forintos fejlesztés kivitelezője várhatóan a Colas Magyarország Zrt. lesz. Emellett meghosszabbítják és kétszer kétsávosra bővítik 502-es számú főutat, e fejlesztés tervezése jövő év elején zárul le.
A szegedi fejlesztések minden infrastruktúrális igényének meg fognak felelni
A BYD óriásgyára ráadásul nem az egyetlen hasonló jellegű beruházás a környéken: itt épül a szomszédban tavasz óta a Rheinmetall high-tech gyára, valamint a szegedi Science Parkot is a közvetlen közelben alakítják ki.
A BYD szegedi gyárával kapcsolatban Lázár János szavaiból a szeged365.hu helyszíni tudósítása szerint kiderült, hogy a beruházások által szükségessé váló lakhatás biztosítására is felkészülnek (amellett, hogy a szegedi víz- és szennyvízkezelés nincs veszélyben – mint ahogy cikkünkben korábban is említettük, a fejlesztések a területen folyamatosak). A sajtóeseményen a beruházásról elhangzott, hogy
tízezer ember fog itt dolgozni, ezért a közlekedés fejlesztését tervezik a városban és a régióban: a MÁV, a Volán és Szeged közösen fogja kidolgozni a terveket.
Az építési és közlekedési miniszter arra is kitért, hogy az érkező munkások a BYD gyárának építkezése alatt a nekik kialakított konténervárosban fognak lakni. Mindemellett elmondta azt is, hogy a szegedi önkormányzatnak új lakóövezeteket kell kialakítania: ennek érdekében kötöttek is egy megállapodást Szegeddel, ugyanis a vármegyeszékhely lesz az építtető, a projektben pedig együtt dolgoznak majd a kormánnyal.
A közös uniós vámterület legnagyobb közúti, vasúti és teherforgalmi határátkelőjét építik ki
Hozzátette:
magyar-szerb-kínai együttműködéssel Röszkén pedig a schengeni térség legnagyobb közúti, vasúti és teherforgalmi átkelőjét építik ki.
Azt, hogy gigaberuházással teszik a Röszke-Horgos autópálya-határátkelőhelyet Európa legmodernebb, leggyorsabb és legkulturáltabb határátkelőjévé, Orbán Viktor miniszterelnök már a magyar-szerb stratégiai együttműködési tanács ülése után már bejelentette, ezt most megerősítették a szegedi egyeztetésen is. Arról is szó esett a sajtóeseményen, hogy kínai hitelből fogják megvalósítani ezt a gigaberuházást, a projekt nagyságrendileg 100 milliárd forint értékű.
Vasúti óriásberuházás Szeged és Cegléd között
Lázár János kifejtette, a magyarországi autógyártók három éven belül évi egymillió vagy még annál is több új járművet fognak előállítani. Ezek szállítása – az uniós előírások miatt – vasúton zajlik majd. Szegeden ehhez első lépésként a M43-as autópálya várostól távolabbi oldalán vagy Kiskundorozsmán vasúti terminál épül.
A kormány döntött a Cegléd és Kiskunfélegyháza között vasúti pálya teljes korszerűsítésének soron kívüli megtervezéséről, valamint a Kiskunfélegyháza és Szeged között pálya rekonstrukciójáról (ezek a MÁV 140-es vasútvonalának részei – a szerk.). Ez utóbbi költsége 175 milliárd forint lesz – közölte a miniszter.
A vasútfejlesztések forrását előreláthatólag az Európai Beruházási Bank 2,2 milliárd eurós hitele biztosítja majd. A korszerűsítés eredményeként a személyforgalom is gyorsabbá, a menetrend tarthatóbbá válik Szeged és Budapest között – hangsúlyozta.
Hídfejlesztések indulnak Szegeden
A szegedi Belvárosi híd az ország egyetlen önkormányzati tulajdonban álló Tisza-hídja, amely élettartamának meghosszabbítására 2 milliárd forint azonnali támogatást biztosít a kormányt. Az elsősorban korrózióvédelmet jelentő munkálatokat 2025 elején meg kell kezdeni
– tudatta a miniszter.
A déli Tisza-híd teljes kiviteli terve a jövő év első negyedévre készül el. A híd felhajtójának tervezett nyomvonala – amely módosítására nincs műszaki lehetőség – érinti az egyetem hat épületét, köztük a hőközpontot. Ezek 8-10 milliárd forintba kerülő kiváltásáról meg kell állapodni, ha ez sikerül, a munkálatok 2026-ban kezdődhetnek el – mondta a politikus, aki a Szegedet érintő fejlesztések között említette az algyői híd négysávúsítását is.
Forrás: Magyar Építők
