Márki-Zay Péter a rezsicsökkentett hatósági árak helyett piaci árakat vezetne be. Az intézkedés összesen 366 ezer forint többletkiadást okozott volna egy átlagos magyar családnak 2021-ben. A baloldal miniszterelnök-jelöltjének rezsipolitikája csaknem háromszorosára növelte volna az energiaszegénységet Magyarországon – állapította meg a Századvég Alapítvány a friss kutatásában.
Magyarországon a lakossági rezsidíjak hatóságilag rögzítettek, így – más európai országokkal szemben – a több mint fél éve tartó energiaválság okozta áremelkedés nem befolyásolja a magyarországi háztartási tarifákat – azok továbbra is a legalacsonyabbak az Európai Unióban – írta friss kutatásában a Századvég. Hozzátették: Márki-Zay Péter – a korábbi baloldali kormányokhoz hasonlóan – megszüntetné a rezsicsökkentést és a hatósági tarifák helyett piaci árakat vezetne be. A Századvég megbecsülte, az intézkedés hogyan befolyásolta volna a magyar családok 2021-es kiadásait.
„Ha Márki-Zay Péteren múlna, a jelenleginél ötször magasabb rezsiszámlák érkeznének a napokban” .
A rezsicsökkentésnek köszönhetően egy magyar háztartás átlagosan havi 22 ezer forintot, azaz évente 264 ezer forintot költ áramra és gázra. A piaci árszabás bevezetése a havi kiadásokat átlagosan harminc-, az éves költséget pedig 366 ezer forinttal emelte volna meg az elemzés szerint. Az év második felében kirobbanó és azóta mélyülő energiaválság miatt az átlagos kiadásnövekedés éven belüli eloszlása egyenlőtlen: a januári számlák 34 százalékkal (körülbelül nyolcezer forinttal), a decemberiek pedig négyszáz százalékkal (91 ezer forinttal) emelkedtek volna a hatósági védőháló nélkül.
„Ez azt jelenti, hogy ha a Márki-Zay Péter által támogatott tarifaszabályozás működne Magyarországon, egy átlagos háztartás összesen 113 ezer forintról kapna áram- és gázszámlát januárban” – írták.
A baloldali rezsipolitika okozta árnövekedés hatására az energiakiadások aránya jelentősen megemelkedne a családok költségvetésében. Míg egy átlagos háztartás jelenleg kiadásainak mindössze kilenc százalékát fordítja áramra és gázra, az arány decemberre – a piaci árazás és változatlan költségvetési korlát mellett – 44 százalékra nőne, így az emberek kénytelenek lennének jelentősen visszafogni más célú kiadásaikat. A Századvég szerint súlyos terhet jelentene a családoknak a rezsicsökkentés eltörlése.
Az áremelkedés leginkább a nagycsaládosokat sújtaná: egy átlagos egyedülálló éves energiaköltsége 190 ezer forintról 450 ezerre, míg egy nyolctagú családé 480 ezerről 1,1 millióra nőtt volna 2021-ben.
Hozzátették:
Mivel a nagycsaládosok kiadásaik nagyobb arányát fordítják áramra és gázra, az áremelkedés súlya is fokozott lenne náluk a Századvég szerint. A piaci árak hatására elszabadulna az energiaszegénység – fogalmaztak. A rezsicsökkentési program bevezetése óta a fűtési nehézségekkel küzdő háztartások aránya az Európai Unión belül Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben, és mára az európai átlag (8,2 százalék) csaknem kétszerese a magyarországinak (4,2 százalék). Márki-Zay Péter rezsipolitikája azonban megfordítaná ezt a kedvező tendenciát, és „több százezer családot taszítana energiaszegénységbe”.
A piaci árszabás következtében 2021-re 12 százalékra emelkedett volna az energiaszegény háztartások aránya, vagyis tavaly „átlagosan több mint egymillió embernek kellett volna lemondania a fűtött otthon kényelméről” – olvasható a Századvég elemzésében.
Forrás: MTI
