Belföld

Szabadult Muki, aki megerőszakolta és felgyújtotta Henriettát

olvasási idő:2 perc, 53 másodperc

Borzalmas kínok között halt meg a fiatal lány…

A „Muki” néven emlegetett Kurai András 16 éves gyilkosként annak idején a kiszabható legszigorúbb büntetést kapta, és a büntetése ezen a héten lejárt. Mivel nem feltételesen szabadult, hanem leülte a teljes kiszabott időt, a szabadságának a korlátozása teljesen megszűnik. Pártfogó felügyelet, előírt szabályrendszer a kinti életre ilyenkor nincs. Makó bízik abban, hogy Kurai András mihamarabb beilleszkedik a társadalomba.

Július 20-án van éppen 15 éve annak, hogy előzetes letartóztatásba került a kétezres évek egyik legmegrázóbb magyarországi bűncselekményének az elkövetője.

2006. július 19-én a 18 éves Henrietta és barátnője az esti busszal Makóra indultak. Barátnője az este folyamán egyedül tért haza, Henrietta pedig a néhány hete megismert barátjával a városban maradt. Barátja hajnali négy óra körül egyik ismerősét, a 15 éves Kurai Andrást bízta meg azzal, hogy kísérje haza a lányt, míg ő horgászni megy. A Csongrád Megyei Főügyészség később nyilvánosságra került vádindítványa szerint a továbbiakban a lány és Kurai András kerékpárral mentek ki a Makó melletti dűlőútra, ahol Kurai megerőszakolta, majd egy fához kötözte Henriettát. Ezek után visszament a városba, ahonnan a reggeli órákban robogóval tért vissza, majd benzinnel leöntötte és felgyújtotta áldozatát.

A Henrietta kezén és lábán lévő madzagok elolvadtak, illetve beleégtek a bőrébe. Ezek után a lány a földúton borzalmas kínok között, mintegy másfél kilométeren át vonszolta magát. Végül hagymaszüretelő munkások vették észre, és hívtak hozzá mentőt.

A 15 éves évforduló elérkezése Kurai András számára a szabadulást jelentette: a hét elején elhagyhatta a börtönt. Hiába volt különös kegyetlenséggel, előre kitervelten, aljas indokból elkövetett a gyilkosság, hiába találták bűnösnek erőszakos közösülésben és kifosztásban is, mivel csak 16 éves volt, nem ítélhették többre, mint 15 év, ez volt a kiszabható törvényi maximum.

Ha csak néhány évvel idősebb, valószínűleg életfogytiglan várt volna rá. A Szegedi Ítélőtábla 2007 novemberében megszületett jogerős ítéletében benne is van: „Fk. vádlott a tizennyolcadik életévét alig betöltött, tőle segítséget váró sértett bizalmát kihasználva őt a várostól távoli, elhagyatott helyre vitte, megerőszakolta, értékeit elvette, a védekezését és menekülését kizáró módon megkötözte, majd otthagyta, és visszatérve, az emberi élet kioltásának legkegyetlenebb módját alkalmazva, benzinnel leöntötte, és felgyújtotta.

A vádlott ezen elvetemülten, kegyetlenül, a sértett mély megalázásával és neki hosszan tartó lelki gyötrelmet és testi szenvedést okozva elkövetett bűncselekményei a büntető törvényben a legsúlyosabbak közé tartoznak. (…) Az ilyen módon véghezvitt emberölés miatt a bírói gyakorlatban a törvény szerinti legsúlyosabb – életfogytig tartó szabadságvesztés – kiszabására kerülne sor, melynek alkalmazását a vádlott esetében az életkora miatt nem teszi a törvény lehetővé.”

Kurai András közelgő szabadulásának a híre tavasszal már bejárta a sajtót, miután a Mi Hazánk párthoz tartozó független képviselő, Apáti István rákérdezett a belügyminiszternél. Apáti három kérdést tett fel:

„Az elkövetett bűncselekmények és a büntetés-végrehajtási intézetben tanúsított magatartása alapján Ön szerint szabadon bocsátható?”
„A hatályos törvények alapján milyen lehetőség van arra, hogy továbbra is elzárják a társadalomtól ezt a veszedelmes bűnözőt?”
„Amennyiben elhagyhatja a fegyházat, úgy mit lehet tenni a társadalom védelme érdekében?”

Kontrát Károly államtitkár válasza ennyi volt: „Büntetés kizárólag a bíróság jogerős határozata alapján hajtható végre. Az elítélttel szemben a törvényben meghatározott joghátrányok az ügydöntő határozatban, illetve az egyéb határozatban foglaltak szerint – az ott meghatározott tartamban és tartalommal – érvényesíthetők. A jogszabály biztosítja a társadalmi reintegráció érdekében szükséges intézményrendszert.”

Most, hogy Kurai András szabadulása már nem kérdés, az Apáti-féle felvetések közül az utolsó maradt fontos: a társadalom védelmével kapcsolatos. Hacsak az ítélet nem halálbüntetés vagy tényleges életfogytiglan, a leghírhedtebb gyilkosok esetében is eljöhet az idő, amikor szabadulnak a börtönből, a helyzet kezelése pedig mindenhol komoly kihívást jelent.

Ez a weboldal sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, és a weboldalon végzett látogatói tevékenységek nyomon követése érdekében. Elfogadás Tovább