Summa, avagy a Köztér mandátumbecslése

Idén januártól a Köztér és az Index együttműködésében megjelent cikksorozat vármegyénként mutatta be a 106 országgyűlési egyéni választókerület (OEVK) földrajzi, történelmi, politikatörténeti és szociográfiai hátterét. Majd ezek, illetve a korábbi választási eredmények alapján vármegyei (fővárosi) bontásban egy-egy mandátumbecslést is adtunk. Most pedig eljött az összegzés ideje.

A 106 lépés című műsorunk keretében Pelyach Gergely vendégeivel külön is elemezte az egyes OEVK-k helyzetét. Nem sajnáltuk az időt. Az elmúlt hét hónapban az összes vármegyében és minden megyeszékhelyen forgattunk veletek, az emberekkel, az „isten adta néppel, hogy kvázi „exit poll” interjúk formájában megkérdezzük: 2026-ban kire fogtok szavazni, és miért?

Mind a 106 OEVK-t ez alapján négy – plusz egy – kategóriába soroltuk be: biztosan Fidesz-KDNP-s; biztosan Tiszás; illetve bizonytalan egyik vagy másik párt laza többségével. Az összesítést itt tudjátok megnézni.

Ugyanakkor semmi sem biztos. Az utolsó pillanatig megváltozhat a közhangulat, történhetnek előre nem látott dolgok. Ilyen lehet egy-egy terror- vagy szabotázs akció, egy kiszivárgott hangfelvétel, vagy egy hivatalban lévő, újraindulni szándékozó képviselő (pl. Kunhalmi Ágnes, Tordai Bence) visszalépése.

Ennek ellenére legyünk bátrak. Először tisztázzuk a választás néhány fontos alapkérdését, majd becsüljük meg a várható egyéni választókerületi és listás eredményeket. Végül pedig felvázoljuk a parlamenti többségre vonatkozó különféle alternatív forgatókönyveket – a kétharmadtól a patthelyzetig.

I. Kérdések és válaszok (Q & A)

Biztosan lehet már tudni, hogy ki nyeri a 2026-os országgyűlési választásokat?

Röviden: nem!

Kicsit hosszabban elég megnézni az egymásnak teljesen ellentmondó, hatalmas Tisza győzelmet vagy éppen a Fidesz-KDNP abszolút többséget jósló közvélemény-kutatásokat.  Ezek alapján azt láthatjuk, hogy az elmúlt 20 évben, azaz 2006 óta nem volt olyan szorosnak ígérkező parlamenti választás, mint a 2026. április 12-ei. Érdemes felidézni, hogy 2006-ban, akkor 67,83%-os részvétel mellett alig másfél százalékkal nyert az MSZP a Fidesz előtt. Egy biztos: az nyer, aki a 106 OEVK-ból 54 db-ot megnyer.

A kiindulási alapok szerint ki számít esélyesnek?

Egy domináns pártrendszerben a 2010 óta folyamatosan hatalmon lévő Fidesz-KDNP a mögötte álló erőforrások tekintetében igen komoly, aszimmetrikus erőfölényben van. A kampánycsapatuk az elmúlt négy országgyűlési választást zsinórban megnyerte. Ráadásul a Fidesz-KDNP a 2006-os őszi önkormányzati választások óta eddig egyetlen voksoláson sem kapott ki. Tehát a Fidesz-KDNP profizmusa még ellenfelei számára is elvitathatatlan.

A képviselő-jelöltjeik többsége helyben ismert, kipróbált, lojális és elismert politikus. Orbán Viktor és alapító társai (pl. Kövér László, Áder János, Deutsch Tamás, Németh Zsolt) pedig már 38 éve, a Fidesz 1988-as alapítása óta gyűjtik a máshol be nem szerezhető rutint.

Ezzel szemben Magyar Péternek és a Tisza Pártnak ez lesz a második országos választása a 2024. júniusi európai parlamenti és önkormányzati választások után. A jelöltjeik többsége újonc, ráadásul nincsenek nagyobb településeken polgármestereik; önkormányzati képviselőik pedig csak a Fővárosi Közgyűlésben vannak jelen. Tudvalevő, hogy a helyi politikában (önkormányzatokban) való beágyazottság az OEVK-ban is politikai erőforrássá váltható át egy országgyűlési választáson. Nem beszélve a helyi önkormányzati képviselők munkájáról, amit hagyományosan ilyenkor járási szinten elvégeznek. Tehát az önkormányzati képviselők hiánya nagyon fájdalmassá válik egy kampány során.

A Tiszát azonban segíti az újdonság ereje. Főleg Budapesten az „ellenzékinek lenni szexi” pozíció egy erős panaszkultúrával rendelkező országban, az elitekkel szemben az egész nyugati világban tapasztalható elégedetlenség és a frissességből fakadó felhajtóerő. A Tisza egyéni képviselő-jelöltjeinek többsége ugyan a nagypolitikában tapasztalatlan nulla kilométeres „zöldfülű”, de sok köztük a helyben köztiszteltnek örvendő orvos, tanár, vállalkozó vagy éppen exrendőr, leszerelt katona. Ráadásul különféle gazdasági okok – pl. közepesen fejlett országok növekedési csapdája, valamint az orosz-ukrán háborús környezet – miatt a stagnáló magyar gazdasági növekedés is Magyar Péteréket segíti, az elégedetlenségen keresztül.

Összefoglalva Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz-KDNP versenyelőnyben van, a választások esélyesének tekinthető. Azonban az esélyességet a kampány, illetve a választók mozgósítása során győzelemre is kell váltani. Ezen a ponton dől el minden.

De ha nem lehet biztosan tudni, ki lesz a győztes, akkor milyen forgatókönyvek vannak és mekkora valószínűséggel?

A különféle közvélemény-kutatások, a Nézőpont és a Vox Populi mandátumbecslései, a Most  vasárnap interaktív kalkulátora, valamint a 106 egyéni országgyűlési választókerületben az erőviszonyokat vármegyénként (és a fővárosban) felmérő Index-Köztér cikksorozat alapján az egyes forgatókönyvek tekintetében az alábbi százalékos valószínűségeket jelezzük előre (a legesélyesebbtől a legesélytelenebbig):

• Fidesz-KDNP, sima abszolút többség: 42 % (erre készült; ennek útját mutatja be a Köztér és az Index alábbi mandátumbecslése) 
• Tisza, sima abszolút többség: 40 %
• Nincs többség, patthelyzet (a Mi Hazánk a mérleg nyelve): 15 %
• Fidesz-KDNP kétharmad: 2 %
• Tisza kétharmad: 1 %

Mi kell ahhoz, hogy egy másik forgatókönyv érvényesüljön, például mégis a Tisza győzzön? 

Az, hogy a mandátumbecslés szerint bizonytalan, de inkább a Fidesz-KDNP felé lejtő 29 db egyéni választókerületből legalább 9-ben fordítani tudjon a Tisza. Amellett, hogy a saját biztosnak tűnő és inkább feléjük húzó 45 választókerületből egyet se veszítsenek el.  Persze a töredékszavazatok számítása miatt ennél több helyen is szükségük lehet a fordításra egy feltételezett biztos Tisza többséghez, de a matematikai esélyük ekkor állna biztos lábakra.

A gyakorlatban ennek próbája, hogy az utolsó napokban mennyire sikerül a Fidesz-KDNP-nek és a Tiszának, kisebb részben pedig a Mi Hazánknak, a DK-nak és a Kutyapártnak a saját potenciálisan elérhető szavazóikat mozgósítaniuk.

A generációs ellentétet és a demográfiai korfát elnézve, ha a gyerekek a húsvéti asztalnál meg tudták győzni a szüleiket, és a nagyszüleik egy részét, akkor akár még a Tisza is nyerhet. Ha pedig a lázadó fiatalok úgy döntöttek, hogy mégis inkább a többet látott (nagy)szüleikre hallgatnak, akkor egy vártnál nagyobb Fidesz győzelem sem zárható ki. Ez csak annak illusztrálására szolgál, hogy milyen nem várt apróságok is befolyásolhatják egy választás kimenetelét.

Szavazatmaximalizálás. Szavazatmaximalizálás. Szavazatmaximalizálás.

Abban talán nincsen vita a közvéleménykutatók és a politológusok között, hogy a Tisza tábor aktivitása már régóta elérte a maximális hőfokát. Ezért a választást eldöntő érdemi kérdés, hogy a Fidesz-KDNP is képes lesz-e ugyanerre? Képes lesz-e az urnához hívni minden támogatóját? Ugyanis, ha nem, akkor átbillenhet az ország egy Tisza-kormány felé.

Tehát, ha a 7,8 millió választópolgárból 6 millió úgy dönt, hogy él szavazati jogával azzal máris részvételi csúcsot döntene az ország – 76,7% körül. Ez Uniós összevetésben is kirívóan magas számnak számítana. Csak egy-egy alkalommal fordult elő ennél is magasabb részvételi arány az elmúlt években (Dánia, Svédország), hogy azokat az országokat, ahol kötelező a részvétel ne számítsuk ide (Belgium, Luxemburg, Málta). Az Uniós átlag mellesleg 68-69% körül mozog.

Szóval a 6 millió magyar szavazatból, ha a Fidesz 2,5 milliónál nem kap több voksot, akkor érdemes a kormányváltásban bízóknak egyáltalán számolgatni. És ugyanez igaz fordítva is. Ha a Tisza 2,6 millió szavazatnál nem kap több szavazatot akkor a kormányban bízók megnyugodhatnak, miért? Mi az a 100 000-es különbség? A 106 OEVK területi elosztása a kulcs. Hiába nyer például Tordai Bence visszalépése miatt Koncz Áron (Tisza) nagyobb fölénnyel Fülöp Attila (Fidesz-KDNP) ellen Budapest 04-es OEVK-jában, ha például Navracsics Tibor kis különbséggel, de csakugyan, nyer Veszprém 03-as OEVK-jában. Ilyen szoros győzelmek pedig több tucat helyen valószínűek. Tehát, ahogy a Karácsony Gergely vs. Vitézy Dávid csatában is igaz volt 2024-ben: minden szavazat számítani fog!

Mennyire számít az egyes egyéni választókerületi jelöltek helyi ismertsége, népszerűsége vagy népszerűtlensége? 

Maximum +/- 5-10%-ot ad hozzá vagy vesz el egy párt listájára leadott szavazatok számához képest az adott egyéni jelölt helyi ismertsége, népszerűsége vagy népszerűtlensége. Szélsőséges esetben az adott jelölt egy botrányba is beleszaladhat, mellyel teljesen kiüti magát a versenyből (pl. büntetőügybe keveredik). A megfelelő jelöltszűrések miatt (amcsi szakszóval: vetting) ez azonban ma már nagyon nagy ritkaságszámba megy.

Sokan vannak, akik az utolsó hetekben, napokban hozzák meg a döntést?

A korábbi hazai (pl. a 2002-es és 2006-os országgyűlési választások) és nemzetközi (pl. a 2000-es amerikai elnökválasztás) példák alapján az ún. bizonytalan szavazók döntik el a végeredményt. Ez egészen biztosan így lesz most 2026-ban is.  

Olyan szavazókra kell itt gondolni, akik nem tartoznak egyik párt törzsszavazói bázisához sem (zoon politicon). Hidegen hagyja őket a magyar belpolitika, de a választások előtti utolsó hetekben azért találkoznak a mindent elárasztó kampánnyal.

Lehetnek olyan hangadó véleményvezér családtagjaik, barátaik, kollégáik vagy más ismerőseik is, akiket maguknál tájékozottabbnak vélnek, ezért kikérik a véleményüket aktuálpolitikai kérdésekben a szavazás előtti napokban, hetekben. Persze mi találkoztunk ennek ellenkezőjével is Zalaegerszegen, amikor egy hölgy azt ecsetelte, hogy letörölte a Facebookját, mert annyira „nagy és erőszakos a budapesti a nyomulás”. Így oda fog szavazni, ahol kevésbé erőszakosak és lenézőek vele szemben.

A választás napján mi befolyásolja a részvételt, és az egyes jelöltek, pártok várható eredményét?

Az időjárás például. Itt nemcsak arra gondolunk, hogy nagyon rossz idő esetén inkább otthon maradnak, verőfényes vasárnap esetében pedig kirándulni mennek az el nem kötelezett, bizonytalan választók. Hanem arra is, hogy hány embert „vezényelnek ki” lakóhelyüktől távol lévő idénymunkákra a szántóföldektől a fagyis kocsikig. És most is sokan lehetnek azok is, akik lábbal szavaznak, azaz otthonmaradással fejezik ki a nemtetszésüket.

Számít, hogy a diaszpórából hányan szavaznak a külképviseleteken és mennyi az átjelentkező szavazó az országon belül (pl. a Budapesten élő, tanuló vidéki egyetemisták, akik nem tudnak hazautazni). Ha a választás napján azt látjuk, hogy Budapesten és a többi egyetemi városban hosszú sorokban kígyóznak az ott tanuló és/vagy dolgozó vidéki fiatalok, az annak jele lehet, hogy a Tisza jól tudott mozgósítani a billegő kisvárosias-falusias választókerületekben is Orosházától Polgárdiig.

Ugyanígy számíthat listán 1-2 mandátumot a Kárpát-medencei külhoni magyarok által leadott levélszavazatok száma is.

Fontos hangsúlyoznunk, hogy a mandátumbecslésünkben bizonytalannak, de inkább fideszesnek vagy tiszásnak jelölt egyéni választókerületek egy jelentős részében (pl. Békés 04., Fejér 01., Hajdú-Bihar 02.) akár nagyon szoros 1-2%-on belüli győzelmek is születhetnek, mely esetben a vesztes képviselő-jelölt a választási bizottságon, majd a bíróságon megtámadhatja az eredményt a szavazatok újraszámlálását követelve. (Ez amúgy egy nagy hagyományokkal rendelkező demokráciában sem példa nélküli: például a 2000-es amerikai elnökválasztásoknál, ahol sokak szerint a floridai elektorokra eső szavazatok körüli bírósági hercehurca döntötte el az ifj. Bush-Al Gore-meccset az előbbi javára).

Abból is lehet majd bizonyos következtetéseket levonni, ha a masszívan ellenzéki Budapesten jóval nagyobb lesz a részvétel, mint például a narancsvidék Zalában, vagy éppen fordítva. De amúgy a választás estéjén a pártoknak hagyományosan van egyfajta saját „exit poll” felmérésük is. A szavazatszámláló bizottsági delegáltjaik ugyanis jó szervezéssel leadhatják a drótot a megszámlált voksok arányairól, és így már az eredmények kihirdetése előtt tisztában lehetnek az erőviszonyokkal.

A 106 lépés, avagy az egyéni választókerületek mandátumainak várható megoszlása 

Fidesz-KDNP: 64 egyéni mandátum, Tisza: 41 egyéni mandátum, független: 1 mandátum

Választókerület	Székhely	Esélyes képviselő-jelölt
Bács-Kiskun 03.	Kalocsa	Font Sándor
Bács-Kiskun 04.	Kiskunfélegyháza	Lezsák Sándor
Bács-Kiskun 06.	Baja	Zsigó Róbert
Baranya 03.	Mohács	dr. Hargitai János
Baranya 04.	Szigetvár	Nagy Csaba
Borsod-Abaúj-Zemplén 03.	Ózd	dr. Csuzda Gábor
Borsod-Abaúj-Zemplén 05.	Sátoraljaújhely	Bánné dr. Gál Boglárka
Borsod-Abaúj-Zemplén 07.	Mezőkövesd	Tállai András
Fejér 05.	Sárbogárd	Varga Gábor
Győr-Moson-Sopron 03.	Csorna	Gyopáros Alpár
Hajdú-Bihar 04.	Berettyóújfalu	dr. Vitányi István
Heves 03.	Hatvan	Szabó Zsolt
Jász-Nagykun-Szolnok 03.	Karcag	F. Kovács Sándor
Komárom-Esztergom 03.	Komárom	Czunyiné dr. Bertalan Judit
Nógrád 02.	Balassagyarmat	Balla Mihály
Pest 12.	Monor	Pogácsás Tibor
Pest 13.	Dabas	Feldman László
Pest 14.	Cegléd	Földi László
Somogy 02.	Barcs	Kelei Zita
Somogy 03.	Marcali	Móring József Attila
Szabolcs-Szatmár-Bereg 03.	Kisvárda	dr. Seszták Miklós
Szabolcs-Szatmár-Bereg 04.	Vásárosnamény	dr. Tilki Attila
Szabolcs-Szatmár-Bereg 05.	Mátészalka	Kovács Sándor
Szabolcs-Szatmár-Bereg 06.	Nyírbátor	dr. Simon Miklós
Tolna 02.	Dombóvár	dr. Csibi Krisztina
Tolna 03.	Paks	Süli János
Vas 02.	Sárvár	Ágh Péter
Vas 03.	Körmend	V. Németh Zsolt
Veszprém 04.	Pápa	dr. Takács Péter
Zala 01.	Zalaegerszeg	Szilasi Gábor
Zala 02.	Keszthely

 

Bizonytalan, de inkább Fidesz-KDNP 33 db választókerület 

Biztos Tisza 20 db választókerület 

Bizonytalan, de inkább Tisza 21 db választókerület 

Országos listás képviselői helyek megoszlása

 

A közel 1000 interjú alapján, amit az elmúlt 7 hónapban felvettünk, valamint a földrajzi, történelmi, politikatörténeti és szociográfiai hátteret is figyelembe véve a legvalószínűbb forgatókönyve az április 12-i országgyűlési választásoknak a következő:

Fidesz-KDNP: 106 mandátum 

Tisza: 85 mandátum

Mi Hazánk: 6 mandátum

Független: 1 mandátum

Roma nemzetiségi: 1 mandátum