A skót miniszterelnök szerint bízni lehet abban, hogy egy év múlva megtartható az újabb népszavazás Skócia függetlenségéről.
Nicola Sturgeon, aki a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) éves kongresszusának kezdete előtt nyilatkozott a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorának, hangsúlyozta: a brit Legfelsőbb Bíróság a jövő héten dönt arról, hogy a skót parlament saját hatáskörében meghozhatja-e a referendumhoz szükséges törvényeket.
Hozzátette: már készen állnak a törvényalkotási tervek arra esetre, ha a legfőbb brit jogi fórum úgy dönt, hogy az edinburghi parlamentnek megvan ez a hatásköre.
Nicola Sturgeon júniusban jelentette be, hogy a skót kormány 2023. október 19-én szeretné megtartani az újabb népszavazást Skócia függetlenségéről.
Az edinburghi törvényhozásban tartott akkori tájékoztatójában a skót miniszterelnök közölte azt is, hogy ha London megtagadja a referendum engedélyezését, a skót kormány a brit Legfelsőbb Bíróságtól kér állásfoglalást arról, hogy a brit kormány hozzájárulása nélkül megtartott újabb népszavazás milyen jogi problémákat vetne fel.
Ha a legfelsőbb bíróság úgy dönt, hogy a népszavazáshoz nem szükséges a brit kormány hozzájárulása, a skót kormány gyorsan elfogadtatja az edinburghi parlamenttel a referendumról szóló törvénytervezetet – mondta nyár eleji beszámolójában a skót miniszterelnök.
Liz Truss brit kormányfő – csakúgy, mint hivatali elődje, Boris Johnson – már korábbi nyilatkozataiban elvetette az újabb skót függetlenségi népszavazás gondolatát.
A BBC televíziónak adott vasárnapi nyilatkozatában Nicola Sturgeon ugyanakkor leszögezte: éppen a konzervatív párti brit kormány e merev elutasítása a legerőteljesebb érv Skócia függetlenné válása mellett.
A skót miniszterelnök szerint ugyanis az Egyesült Királyságnak az országot alkotó nemzetek önkéntes partneri viszonyaként kell léteznie, ha azonban Skóciától megtagadják a függetlenné válásról szóló döntés jogát, akkor már nem lehet szó nemzetek önkéntesen választott partnerségi viszonyáról, és ez ebben az esetben az Egyesült Királyság alapjai esnek szét.
Skóciában 2014-ben – a brit és a skót kormány szerződésben rögzített megállapodása és London hozzájárulása alapján – már tartottak egy népszavazást a függetlenné válásról, de akkor a résztvevők 55 százaléka még arra voksolt, hogy Skócia ne szakadjon el az Egyesült Királyságtól.
2014-ben azonban Anglia számos dologgal fenyegette meg Skóciát egy esetleges kilépés esetén, melyet már nem tud meglépni. Az egyik legnagyobb fenyegetési alapja az EU tagság volt. Skócia akkor és most is EU párti, az angolokkal ellentétben. Anglia álláspontja 2014-ben az volt, hogy Skócia egy függetlenségi népszavazással kikerülne az EU-ból, ráadásul a csatlakozásukat Anglia megvétózta volna. Skóciától elvették volna a brit pénznemet, a fontot, továbbá az EU-ból való kilökéssel az eurót sem tudták volna bevezetni. A brexitnek köszönhetően az EU-val már egyáltalán nem tudják fenyegetni a skótokat és valuta alternatívának már lehetőség van az euróra is.
A brit EU-tagságról hat évvel ezelőtt tartott népszavazáson országos átlagban a brit választók, 51,89 százalékos többsége szavazott a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a további EU-tagságra szavazott.
Nicola Sturgeon sokszor hangoztatott véleménye szerint a 2016-os EU-népszavazás eredménye miatt is elengedhetetlenné vált az újabb skót függetlenségi referendum, mivel Skóciát egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London „kiszakította” az Európai Unióból.
A skót kormányfő többször kifejtette azt a véleményét is, hogy Skócia független országként viszonylag gyorsan visszatérhetne az Európai Unióba.