Három hónap után Rogán Antal lekerült az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) szankciós listájáról, ahova még az idei év elején, a Joe Biden vezette demokrata adminisztráció utolsó napjaiban került fel. Fekete Rajmunddal, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatójával elemeztük ki, hogy miért döntött úgy az új amerikai vezetés, hogy eltávolítja a magyar miniszter nevét a hírhedt szankciós listáról.
David Pressman volt amerikai nagykövet az idei év elején jelentette be, hogy Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője felkerült az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) szankciós listájára, amelyen jellemzően a világ legnagyobb bűnözői és terroristái kapnak helyet. Az egykori amerikai nagykövet a szankciót bejelentő sajtótájékoztatóján azzal magyarázta a magyar miniszter szankciós listára helyezését, hogy saját és környezete meggazdagodására használta a hatalmát, miközben gyengítették a demokratikus intézményeket.
David Pressman felhívta a figyelmet, hogy a leggazdagabb magyarokat bemutató listákra szinte csak kormányközeli emberek kerülnek fel. Szerinte ennek a közpénzekre épülő korrupciós rendszernek a központi szereplője és egyik fő haszonélvezője maga Rogán Antal. Aláhúzta, hogy az Egyesült Államok korábban már többször is figyelmeztette ennek veszélyeire a magyar kormányt, de az nem tett semmilyen előrelépést ez ügyben.
Mivel a szankcionálás nem sokkal Donald Trump beiktatása előtt és a Joe Biden vezette demokrata adminisztráció utolsó napjaiban történt, a kormány bosszúként értékelte az amerikai pénzügyminisztérium lépését, amiért Magyarország Donald Trumpot támogatta a választási kampányban, a republikánus Trump pedig minden más külföldi politikusnál többet hivatkozott pozitív példaként Orbán Viktorra, illetve Magyarország kormányára.
Szijjártó Péter a sikertelenül és dicstelenül távozó nagykövet személyes bosszújának nevezte Rogán Antal szankciós listára helyezését. „Jó, hogy néhány nap múlva már olyan emberek fogják vezetni az Egyesült Államokat, akik barátként és nem ellenségként tekintenek Magyarországra” – tette hozzá a külgazdasági és külügyminiszter. Később a tárcavezető arról számolt be újságíróknak, hogy telefonon beszélt Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel, és az alapján egy kis türelmet javasol azoknak, akik aggódnak Rogán Antal miatt – utalva ezzel arra, hogy Rogán Antal hamarosan lekerül a hírhedt listáról.
Bár sokan kételkedtek benne, hogy rövid időn belül valóban sor kerül erre, végül mégis a magyar kormánynak lett igaza, és bő három hónappal később, e hét kedden az amerikai pénzügyminisztérium levette Rogán Antalt a szankciós listáról. Szijjártó Péter szerint mindez világosan bizonyítja, hogy más szelek fújnak Washingtonban. A tárcavezető rámutatott, hogy az előző, Joe Biden vezette amerikai adminisztráció a tavaly novemberi elnökválasztáson elszenvedett megsemmisítő vereségét követően, még Donald Trump elnök hivatalba lépése előtt „abszolút bosszúból” több intézkedést is hozott Magyarországgal szemben.
„Az egyik ilyen volt Rogán Antal miniszter kollégám szankciós listára helyezése, ami nyilvánvalóan egy politikai bosszú volt egy Budapestről frusztráltan távozó nagykövet részéről. Nos, hogy más szelek fújnak Washingtonban, azt világosan bizonyítja az a tény is, hogy néhány perccel ezelőtt az amerikai pénzügyminisztérium közölte, hogy Rogán Antalt levették a szankciós listáról”– fogalmazott Szijjártó Péter.
A szankciók feloldásáról szóló hivatalos közleményében nem fűztek indoklást a döntéshez, azonban Tammy Bruce, az amerikai külügyminisztérium szóvivője később elárulta hogy a Rogán Antal elleni szankciók fenntartása nem egyezik az Egyesült Államok külpolitikai érdekeivel.
