Az Európai Bizottság elfogadja a Magyarország által benyújtott tervet a helyreállítási alapról, és aláírja a partnerségi megállapodást az operatív programokról, de további feltételekhez akarja kötni az uniós pénzek kifizetését.
Brüsszel keményen fellép Magyarországgal szemben – írta meg szerdán a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A német lap „megbízható” brüsszeli forrásokból úgy értesült, hogy „a Bizottság illetékes szervei arra a következtetésre jutottak, hogy Budapest nem teljesítette kellőképpen a korrupció elleni küzdelemben tett reformígéreteit”.
A Mandiner információi szerint azonban a helyzet korántsem annyira egyértelmű, ahogy azt a német sajtó elénk tárja.
Brüsszel és Budapest között ugyanis az európai uniós források kapcsán három témában folytak a tárgyalások. Az egyik kérdés a Magyarországgal szemben két nappal a 2022-es országgyűlési választásokat követően megindított jogállamisági, kondicionalitási eljárás. Ezt a kérdést kapcsolta össze Brüsszel a helyreállítási alapról szóló tárgyalásokkal és a Magyarországnak az uniós szerződés szerint, a hétéves operatív programokon keresztül járó kohéziós források kifizetésével.
Amikor ugyanis a kondicionalitási eljárást megindították hazánkkal szemben, akkor a Bizottság leszögezte, a helyreállítási alapról és a Magyarországot megillető kohéziós források kifizetéséről csak akkor indulhat meg a tárgyalás, ha Magyarország eloszlatja Brüsszel jogállamisági aggályait, és eredményesen lezárul a jogállamisági kérdésekben indított kondicionalitási eljárás. Az eljárás megindítását követően a magyar kormány és a Bizottság között hónapokon át tartó tárgyalássorozat kezdődött, amelynek az eredménye végül az lett, hogy Magyarország vállalta, megvalósít egy 17 pontból álló, a Bizottság által is elfogadott jogállamisági, korrupcióellenes intézkedési csomagot. A javaslatcsomagból az elmúlt hetekben törvények sora született, a magyar Országgyűlés ugyanis minden, a megállapodásban rögzített pontot törvényi erőre emelt.
Információink szerint azonban most megváltozott a Bizottság álláspontja, ugyanis nem elégedettek maradéktalanul a magyar intézkedésekkel, ugyanakkor ennek ellenére is
elfogadják a Magyarország által benyújtott tervet a helyreállítási alapról, valamint aláírják a kohéziós forrásokhoz szükséges partnerségi megállapodást is,
azonban további feltételekhez kötik a kifizetéseket.
A Brüsszel és Budapest közötti kötélhúzás tehát döntetlenre áll. A kormánynak sikerült elérnie, hogy elfogadják a helyreállítási tervet, valamint tető alá hozták a partnerségi megállapodást is, ugyanakkor további tárgyalásokra van szükség a konkrét kifizetésekhez.