Putyin évértékelő beszédének díszlete egyértelmű üzenetet küldött: az orosz elnök mögé kivetített gigantikus térképen a Krím félsziget, Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megye is Oroszországhoz tartozik. Ezzel Putyin egyértelműen jelzi, hogy Moszkvának nem áll szándékában lemondani a területekről. Jelenleg a területek kérdése az egyik legfontosabb összeütközési pont Oroszország és Ukrajna között. Az ukránok nem szeretnének lemondani az elfoglalt területekről, az oroszok pedig addig nem hajlandóak békét kötni.
Putyin elnök ismertette tanácsadói jelentését is, amely szerint Moszkva legutóbb mintegy ezer ukrán katona földi maradványait juttatta vissza Kijevnek, cserébe pedig hazatérhetett 26 orosz katona holtteste. Kontextusként érdemes tudni, hogy ezek a „cserék” mind a földi maradványok, mind a hadifoglyok tekintetében török közvetítéssel valósulnak meg, ugyanis 2022-ben Isztambulban a felek megállapodtak erről.
Egy szerb újságíró az orosz–amerikai kapcsolatokról kérdezte Putyint, illetve arról, hogy lehetséges-e a jövőben valamiféle együttműködés a NATO és Oroszország között. Az orosz elnök megismételte, minden alapvető nézeteltérést tárgyalások útján szeretnének rendezni, és lezárni a fegyveres konfliktust. Valóban voltak régebben próbálkozások, hogy együttműködjenek a nyugati katonai tömbbel, de rájöttek, hogy ott nem őszinték velük, ezért ezek a kezdeményezések elhaltak.
„Ezután javasoltunk egy új biztonsági keretrendszert, amely az USA-t, Kelet-Európát és Oroszországot jelentette volna. Sajnos ebben is becsaptak bennünket”
– felelte Putyin.
Kitért az elnök amerikai partneréhez fűződő kapcsolatára is. Putyin elismerően beszélt Donald Trump „komoly erőfeszítéseiről, amelyeket a konfliktus lezárása érdekében tett”, és azt mondta, hogy az amerikai elnök „őszinte” a háború lezárására irányuló kísérletében. Hangsúlyozta, az anchorage-i csúcstalálkozón az amerikaiak felvázoltak számára néhány kompromisszumos megoldást, amivel egyetértett, így ezek után
„azt állítani, hogy bármit is elutasítunk vagy bármit is visszavonunk, helytelen és alaptalan. A labda most ún. nyugati ellenfeleink, a kijevi rezsim vezetőjének és európai szponzoraiknak a térfelén pattog.”
A nemzetközi helyzetre és kapcsolatokra vonatkozó kérdéseket a tájékoztatón folyamatosan megszakították a belpolitikát, a családtámogatási rendszert is érintő, videókapcsolaton keresztül bekapcsolódó átlag oroszok kérdései, vagy éppen az iszlám oroszországi helyzetét, megítélését érintő felvetések. De volt kérdés, amely a romló orosz demográfiai adatokra vonatkozott. Putyin erre például azt mondta, hogy Nyugaton még ennél is rosszabbak a számok, Japánról már ne is beszéljünk.
A kínai állami hírügynökség, Hszinhua, tette fel a kérdést, miként értékeli az elmúlt évtizedek kétoldalú kapcsolatait. Putyin válaszában megerősítette, az utóbbi években felgyorsult a stratégiai együttműködés, nőtt a kereskedelmi forgalom a két ország között, és Oroszország az elsők között található az áruszállítás területén. Erős a katonai együttműködés. Közös hadgyakorlatokat tartunk, és közösen ellenőrzünk bizonyos légteret.
A BBC azt kérdezte, hogy mi lesz Oroszország jövője, milyen jövőt tervez az orosz nép számára? Folytatódnak a korlátozott katonai műveletek, lesz folyamatos mobilinternet? Putyin válaszát azzal kezdte, büntetni fogják azokat, akik nem engedelmeskednek a nép döntéseinek.
„Nincs elnyomás, nem gyakorlunk nyomást senkire, ha bárki fenn volt a külföldi ügynökök listáján, de abbahagyja ezt a tevékenységet, akkor lekerül onnan.
Ami igazán probléma, az a hamis hírek, fake news terjesztése. Nem lesznek korlátozott katonai műveletek a jövőben, ha komolyan vesznek bennünket Nyugaton. Mi tiszteljük a nyugatiakat, de azt nem fogadjuk el, ha ők teremtenek olyan helyzetet, ami számunkra nem biztonságos, és nem fogadható el.
Az olyan csacsiságok, hogy mi Európa elfoglalására készülünk, ez nem igaz. Ez a nyugati vezetők ellenségkeresése, és Oroszország lett kikiáltva ellenségnek. Ezek súlyos hibák!”
Az alkotmány felhatalmazza az elnököt, hogy kezébe vegye az irányítást, és amikor a törvényhozás dönt, aláírja a törvényeket. Nem szabad elfelejteni, hogy ez egy orosz elnöki rendszer, ám ennek ellenére – tette hozzá Putyin – én továbbra is szeretnék együttműködni önökkel, a britekkel. 1993-ban mondta még Helmuth Kohl német kancellár, hogy ha hosszú távra meg akarjuk őrizni Európát mint a civilizáció központját, akkor ezt nem lehet megtenni Oroszország nélkül. Ezt Nyugaton sem szabad elfelejteni – hangsúlyozta az orosz államfő.
