Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna elfoglalása – jelentette ki hétfőn az ENSZ-közgyűlés sürgősséggel összehívott ülésén Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője.
„Ennek a különleges akciónak az a célja, hogy megvédjük azokat az embereket, akiket a kijevi rezsim nyolc éve bántalmaz és akik népirtás elszenvedői. Ehhez szükséges Ukrajna demilitarizálása és nácítlanítása” – fogalmazott az ENSZ- nagykövet hozzátéve, hogy Moszkva arra törekszik, „hogy bíróság elé állítsuk azokat, akik számos véres bűncselekményt követtek el civilek, köztük az Orosz Föderáció állampolgárai ellen”.
Nyebenzja azt állította, hogy „a donyecki népköztársaságban és a luhanszki népköztársaságban élőket fenyegető állandó fenyegetésekre, valamint arra, hogy nincs kilátás a Donyec-medencei problémáknak a minszki egyezmények keretében történő megoldására, Vlagyimir Putyin elnök úgy döntött, hogy különleges hadműveletet hajtanak végre a Donyec-medencében. Ukrajna elfoglalása nem szerepel a terveink között” – szögezte le a diplomata.
„Szeretném hangsúlyozni: a jelenlegi válság gyökere Ukrajna a cselekedeteiben rejlik. (Kijev) sok éven keresztül szabotált, és megszegte a minszki intézkedéscsomagból eredő kötelezettségeit” – mondta Nyebenzja, utalva a 2015-ös minszki megállapodásokra. Kifejtette, hogy
Moszkva szerint „a közelmúltban volt remény, hogy Kijev átgondolja és betartja azt, amit 2015-ben aláírt. Ehhez mindenekelőtt a Donyeck és Luhanszk státuszáról szóló dokumentumban meghatározott közvetlen párbeszédre volt szükség. Az ukrán vezetés legutóbbi kijelentései szerint Ukrajna nem hajlandó részt venni ebben a párbeszédben, nem hajlandó lépéseket tenni a Donbász minszki egyezményekben meghatározott különleges státuszának megadása érdekében, és ezt Kijev nyugati patrónusai is aktívan támogatják. Ez határozottan meggyőzött bennünket arról, hogy többé nincs jogunk megengedni, hogy Donbász lakói tovább szenvedjenek” – jegyezte meg Nyebenzja.
Az orosz ENSZ-nagykövet úgy vélekedett, hogy Oroszország a különleges hadművelettel a„z önvédelemhez való jogát gyakorolja egy olyan rendszerrel szemben, amely atomfegyverre akar szert tenni”.
Vaszilij Nyebenzja hozzátette: erről az ukrán elnök nyíltan beszélt a müncheni konferencián.Ezzel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök müncheni kijelentésére utalt, aki a február 19-én tartott müncheni biztonsági konferencián kilátásba helyezte, hogy felülvizsgálja Kijev nem nukleáris státuszát.
Szerhij Kiszlicja, Ukrajna ENSZ-nagykövete érzelmes hangvételű beszédében hívta fel a figyelmet országa pusztulására.
„Ha Ukrajna nem marad életben, az ENSZ sem fog” – jelentette ki. „Ne ringassák illúziókban magukat! Most megmenthetjük Ukrajnát, az Egyesült Nemzetek Szövetségét, a demokráciát és megvédelmezhetjük az értékeket, amelyekben hiszünk” – tette hozzá Kiszlicja.
Az ülés elején Abdullah Shahid, a Közgyűlés elnöke javaslatára a 193 tagállam képviselői egyperces némasággal emlékeztek meg az Ukrajna elleni orosz támadás áldozatairól. Shahid – a Maldív-szigetek volt külügyminisztere –, és António Guterres, a világszervezet főtitkára a harcok azonnali beszüntetésére szólított fel.
„Az ukrajnai harcokat be kell szüntetni” – hangsúlyozta Guterres. „Az egész országban harcok dúlnak, a levegőben, a szárazföldön és a tengeren. (.) Ez túlságosan sok. A katonáknak vissza kell térniük a laktanyáikba” – tette hozzá.
A világszervezet főtitkára felszólította az érintett vezetőket, hogy „haladjanak a béke felé”. „Most a fegyverek beszélnek (.), de soha nem túl késő jóhiszemű tárgyalásokba kezdeni és békésen rendezni minden kérdést”.
Guterres kijelentette: nukleáris konfliktus ötlete „egyszerűen elképzelhetetlen”. A politikus „dermesztő fejleménynek” nevezte, hogy Vlagyimir Putyin vasárnap elrendelte a különleges készültséget az elrettentő erőknél.
Kína ENSZ-nagykövete, Csan Csün kijelentette, hogy a világ „semmit sem nyer” a hidegháború visszatérésével.
„A hidegháborúnak régóta vége. A tömbökön alapuló hidegháborús mentalitásnak véget kell vetni” – hangsúlyozta Csan, aki szerint „az egész világnak van veszítenivalója, ha visszatér a hidegháború”.
A Közgyűlés várhatóan határozatról is szavaz a hozzászólások után, a tervek szerint szerdán. Az európai országok által Kijevvel egyeztetve kidolgozott tervezetet diplomaták szerint eddig több mint hetven ország támogatja. Az AFP francia hírügynökség birtokába jutott szövegtervezetek szerint a módosított változat nem ítéli el „a lehető leghatározottabban”, csak bírálja az Ukrajna elleni támadást.
Franciaország kérésére hétfő este közép-európai idő szerint 21 órakor ül össze az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Várhatóan határozattervezetről szavaznak, amely Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter szerint „azonnali tűzszünetre szólít fel”.
Emellett sürgeti a polgári személyek védelmét és a humanitárius segélyek akadálytalan célba juttatását. Oroszország álláspontja – amely pénteken megvétózta az Ukrajna elleni orosz agressziót elítélő BT-határozatot – egyelőre nem ismert.
Genfben az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa hétfőn kezdődött 49. ülésszakán döntés született, hogy a testület csütörtökön sürgős vitát tart az Ukrajna elleni orosz támadásról.
Ezen Kijev nemzetközi vizsgálóbizottság létrehozását fogja kérni az ENSZ-től az emberi jogoknak a Krímben és a szakadár kelet-ukrajnai területeken 2014 óta, illetve Ukrajna-szerte történt megsértéséről.