Belföld Kiemelt

Orbán: Visszatesszük a magyar hadsereget a térképre

olvasási idő:2 perc, 11 másodperc

Mi egy olyan pontján élünk a világnak, ahol hadsereg nélkül nem lehet meglenni, hadsereg nélkül nincs biztonság.

Az előttünk álló évtized a járványok és a tömeges migráció korszaka lesz. Fel kell készíteni a tagállamokat és a NATO-t is arra, hogy ezekre a kihívásokra választ tudjon adni”, mondta Orbán Viktor hétfőn Brüsszelben, a NATO-csúcson.

Az MTI szerint itt a miniszterelnök arról is beszélt, hogy a tanácskozás fordulóponttá válik-e, csak a csúcstalálkozó végén dől el, de a szövetségesek ehhez egy 2030-ig tartó stratégiai tervet fogadnak el, aminek tartalmával a magyar kormány is egyetért.

Orbán azt mondta, a stratégia fő pontja a nemzeti ellenálló képességek megerősítése, ebben pedig „Magyarország aktív, legyen szó a világjárvány elleni küzdelemről vagy a migrációval szembeni fellépésről”, valamint “nekünk van mit mondanunk, és tudunk mit beletenni a közösbe”, mondta.

Arról, hogy Magyarország, a 2014-es walesi NATO-csúcson tett kötelezettségvállalásainak eleget téve, legkésőbb 2024-re költségvetésének 2 százalékát fordítja majd védelmi kiadásokra, azt mondta, „akkor állunk jól, ha teljesítjük a vállalásainkat”, de „jobb lenne”, ha Magyarország már most képes lenne arra, hogy a nemzeti össztermékének két százalékát minden évben saját biztonságára költse el.

A walesi csúcson azt is vállalta az ország, hogy a védelmi kiadások 20 százalékát a fejlesztésekre fordítsa, ezt szintén Szijjártó Péter jelentette be vasárnap. Erről Orbán hétfőn azt mondta, Magyarország ezt már most eléri. „Magyarország az egyik vállalását már most teljesítette, a másikat 2023-2024-re teljesíteni fogja, ezzel az élbolyban lesz”, mondta ezekről.

Mi egy olyan pontján élünk a világnak, ahol hadsereg nélkül nem lehet meglenni, hadsereg nélkül nincs biztonság” – mondta ehhez még Orbán, aki szerint mindig szükség lesz bevethető katonai erőre a magyar családoknak, a magyar nemzetnek, és „ennek az építése jó ütemben halad. Húsz-harminc évig ezt elhanyagoltuk, de most úgy érzem, e tekintetben is visszatesszük Magyarországot a térképre”.

Az egynapos NATO-csúcs fő témái Oroszország, Kína és a klímaváltozás. Az előbbiekről a hétvégi háromnapos G7-csúcson is több szó esett, ahol erősen kritizálták Kínát, Kína pedig párszor visszaszólt a brit nagykövetségén keresztül. Minderről Orbán a csúcson azt mondta, Magyarország mindenfajta hidegháborút ellenez, ő maga 26 évet hidegháborús körülmények között töltött, ezért „higgyék el, ez rossz dolog, ne tegyünk ilyet”, mondta.

Orbán a csúcs előtt Recep Tajjip Erdoğan török elnökkel tárgyalt Brüsszelben. A megbeszélésen a kétoldalú katonai és védelmi ipari együttműködésről, valamint valamint a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok erősítéséről volt szó az MTI szerint. A találkozóról Orbán Viktor is megosztott.

Az utóbbi időben újra a migráció felé kanyarodott Orbán Viktor narratívája, múlt pénteken a Kossuth rádióban is azt mondta, “elmegy a járvány kérdése, visszajön a migráció kérdése, és ”migránshadak dörömbölnek Európa szinte minden ajtaján”. (telex.hu összefoglalója)

Ez a weboldal sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, és a weboldalon végzett látogatói tevékenységek nyomon követése érdekében. Elfogadás Tovább