A miniszterelnök országjárása újabb helyszínén azt mondta: „nagyon reméljük, hogy ilyen háború nem következik be, nagyon reméljük, hogy az európaiak észre fognak térni, de ebben a pillanatban minden józan embernek azzal kell számolnia, hogy jelentős háborús kockázat napjait éljük”.
Nekünk olyan kormányunk van, „amely nem ad embert, nem ad fegyvert és nem ad pénzt egy olyan háborúra, amihez nincsen semmi közünk, és végképp nem honvédő háború”, az két szláv nép „testvérháborúja” – fogalmazott a kormányfő.
Orbán Viktor szerint a közel-keleti háború vagy az ukrán olajblokád látszólag külpolitikai kérdések, „de valójában ezek a leginkább húsba és zsebbe vágó kérdések, hiszen a kormánynak azonnali beavatkozást kellett végrehajtania, hogy a magyar üzemanyagárak ne száguldjanak úgy”, mint a holland, a német vagy az osztrák árak.
Az a választóvonal, amely „elválasztotta a belpolitikát a körülöttünk lévő külvilág ügyeitől, az megszűnt”, és a kérdés az, hogy „meg tudjuk-e őrizni Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének egy olyan világban, amelyet nem a nyugalom és nem a biztonság jellemez” – mondta.
Orbán Viktor azt mondta: négy követelés van ma Magyarországgal szemben, amit „részben az ukránok, részben az ukránok mögött a brüsszeliek” támogatjnak.
Az első, hogy Magyarország szálljon be a háborúba legalább olyan mértékig, mint a németek, a franciák vagy a spanyolok, „és nyilvánítsa ki, hogy az ukrán-orosz háború az Magyarország háborúja is”, Magyarország érdekében is vívják. Magyarország álláspontja ezzel szemben az, hogy „ez nem a mi háborúnk”, egy nagyon véres, nagyon szomorú, nagyon brutális háború, ami „két szláv nép testvérháborúja, amihez nekünk nincsen semmi közünk” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Azzal folytatta, hogy „az ukránok nem Magyarországért harcolnak, nem a biztonságunkért, sose kértük őket erre, nincs is rá szükségünk”, de amiben tudjuk, segítjük őket. Magyarországon munkát kapnak, megadtuk a Magyarországon tartózkodó 30-40 ezer ukrán családnak az anyanyelvi oktatás jogát, „amit egyébként ők Ukrajnában a mieinktől, a magyaroktól megtagadnak”.
Ez mégiscsak „egy nemzeti-keresztény ország, ahol a másik nemzetet tiszteljük és a keresztény segítségnek a törvényét pedig figyelembe vesszük, sőt követni próbáljuk”. Mindent megadunk nekik, amit megadhatunk, „de nem fogjuk magunkat tönkretenni az ő kedvükért, egy olyan háborúért, amihez nincs semmi közünk” – húzta alá Orbán Viktor.
