2019-ben az egyik legfontosabb kérdés még az volt, hogy szabad -e a határon túli politikai képviselet érdekében a vegyes pártok irányába elmozdulni, vagy ki kell tartani az etnikailag egységes magyar képviselet helyett – idézte fel Orbán Viktor a Magyar Állandó Értekezlet aktuális pénteki ülésén.
A magyar miniszterelnök kiemelte, ez a megkísértés folyamatosan jelen van a magyar nemzetpolitikában, és voltak időszakok, amikor a MÁRÉT sem volt ebben a kérdésben egységes.
A miniszterelnök kiemelte, jelenleg sokkal tisztább a helyzet, a választási eredmények szerint minden magyar közösség az uniós államokban egyértelműen azt a választ adja erre a kérdésre, hogy nagyobb esély kínálkozik az érdekeink és az értékeink képviseletére egy etnikailag egységes alapokon megszervezett politikai struktúrában, ezért ma sokkal egyértelműbben utasítjuk vissza azokat a különben jóindulatú ajánlatokat, amelyek azt javasolják, hogy térjünk át egy eddig vegyes magyar képviselet rendszerére.
Orbán Viktor felidézte, 2019 óta megerősödött az az állítás, hogy Közép-Európa lesz Európa gazdasági motorja, ezért úgy vélte, Magyarországnak érdemes a közép-európai gazdasági térség építésébe forrásokat és energiát fektetni, mert az eredmények ezt igazolják. Hozzátette, ehhez a sikerhez hozzájárultak azok a gazdaságélénkítő programok, amelyekkel a határon túli területeket támogatta a magyar kormány.
Orbán Viktor arról is beszélt, a három évvel ezelőtti találkozóhoz képest ma is igaz az, hogy a Balkán fontos a migráció visszaszorításában, ebben a térségben azonban csak Oroszország és Törökország növelte a befolyását az elmúlt időszakban. Ami ellenben fontos változás, hogy három évvel korábban a Visegrádi Négyek dinamikája sokkal élénkebb volt. Orbán Viktor kifejtette, mindig is voltak törekvések arra Brüsszelben, hogy a közösen komoly érdekérvényesítési erőt felmutatni képes V4-eket gyengítsék.
Mint megjegyezte, „nyilván azok, akik a britek kiválása után abban gondolkodnak, hogy az Európai Unió egy kizárólag német-francia tengelyre felfeszített struktúra, és nem akartak Közép-Európa és a V4-ek képében egy harmadik szereplőt, azok nem érdekeltek abban, hogy a visegrádi együttműködés működjön.”
Kiemelte, a csehek és a szlovákok részéről bizonytalanságok merültek fel, megjelentek azok a hangok, amelyek a V4-ek fontosságát hátrébb sorolták. A miniszterelnök hozzátette, a lengyelek esetében az orosz-ukrán háború volt, amely ezt a kapcsolatot átalakította, bonyolulttá tette, annak dacára, hogy a két ország érdeke különben azonos.
Mind a ketten abban vagyunk érdekeltek, hogy Oroszország ne jelentsen fenyegetést a térségben, és hogy Oroszország és Közép-Európa között legyen egy szuverén állam, amit hívjunk az egyszerűség kedvéért most Ukrajnának -fogalmazott.
Orbán Viktor úgy vélte, bár a magyar célok a lengyelekkel azonosak, az eszközöket másképp ítéli meg a két ország, hiszen hazánk alapvetően a tűzszünetben és a béketárgyalásokban látja a probléma megoldását egy olyan európai biztonsági elrendezésnek a révén, amelyben van kijelölt helye Oroszországnak, olyan helye, amely számunkra nem hátrányos és nem veszélyes.
Orbán Viktor úgy vélte, az a stratégiai gondolkodás, hogy Közép-Európa megfelelő megszervezésével önsúlyuknál fogva jelentsenek komoly európai tényezőt és ne más államokhoz való viszonyuk jelölje ki helyüket Európában, mint álom, mint terv ma messzebbre került, mint három évvel ezelőtt volt, pedig ennek az összefogásnak több száz éves előzményei vannak.
Mint megjegyezte, jelenleg csak Magyarország érvel saját logikája mentén a közép-európai helyzetről, mindenki más vagy a németekkel, vagy az amerikaiakkal való viszony dimenziójában fogalmazza meg, hogy mit érdemes csinálni Közép-Európában.
Mint megjegyezte, az együttműködést segítené, ha a partnerországokban a magyaréhoz hasonló keresztény konzervatív kormányok lennének hatalmon. Orbán Viktor ugyanakkor kiemelte, ez a kijelentés általánosságban is érvényes, és ebben a tekintetben vannak pozitív változások akár Svédországban, akár Olaszországban, akár Izraelben, Magyarországnak jelenleg több barátja van a nemzetközi porondon.
Orbán Viktor kijelentette, Magyaroroszág nem fogadja el azt az ukrán szempontból teljesen érthető érvelést, hogy áldozatot hoznak értünk.
„Ez nem így van. Az ukránok semmilyen áldozatot nem hoznak Magyarországért. Nem igaz az állítás, hogy az ukránok most éppen megvédik az európai szabadságot. Bennünket nem Ukrajna véd meg, mi magunkat tudjuk a NATO-val megvédeni. A mi biztonságunkat, nem Ukrajna szavatolja.”
A miniszterelnök kiemelte, Magyaroroszágnak „egy fillért sem ér meg”, ami ott történik, hazánk azért segít, mert Ukrajna bajban van, és amíg a magyar érdekeket az nem sérti, kötelessége segítenie, de nem azért, mert ez érdekében áll.