Az Európai versenyképesség, magyar gazdasági semlegesség című rendezvényen tartott előadást Orbán Viktor miniszterelnök.
A kormányfő tájékoztatása szerint a gazdasági semlegességről nem tudtunk, de a mindennapi életünk részévé vált. Ez volt a járvány során is, amikor vakcinákat szereztünk keletről és nyugatról is. A migrációban is hasonlóan járt el Magyarország, ugyanis nem ideológiai alapon kezelte a problémát.
A gazdasági semlegesség lényege az, hogy ha kettéválasztják a világgazdaságot, akkor is lesznek olyan területek, áteresztőcsatornák, ahol a két világgazdasági rendszer érintkezik.
A hidegháború idején Bécs egy ilyen hely volt.
Magyarország 2010-ben a liberális gazdaságpolitika helyett végrehajtott egy gazdasági fordulatot, így meg van ennek a politikai alapja. Akkoriban nem tudták, hogy így alakul majd a világpolitika, de ez most épp kapóra jön nekünk.
A miniszterelnök tájékoztatása szerit a gazdasági semlegesség arra épül elsősorban, hogy azzal üzletelünk, akivel mi szeretnénk. A második alapelv szerint azzal üzletelünk, akivel leginkább megéri. A harmadik alapelv az, hogy kimondjuk: csak a saját értékeink mentén tárgyalunk.
„Nem lehet összekeverni ideológiai kérdéseket gazdasági kérdésekkel, arra kell törekedni, hogy a gazdasági kapcsolatot kizárólag gazdaságiak legyenek, és semmit ne kelljen feladni értékeinkből” – magyarázta.
Hozzátette: az unióban ezért blokkolták a nekünk járó uniós pénz egy részét, mert Magyarország elfogadta a gyermekvédelmi törvényt.
„A negyedik pont Orbán Viktor tájékoztatása szerint, hogy minden égtáj felé tájékozódnunk kell, nem csak nyugat felé, ugyanis a világ megváltozott. A modernitás nem kizárólagosan nyugati kategória” – tette hozzá.
A miniszterelnök elmondta, hogy a modernitás nem kizárólagosan nyugati kategória, annak számos példáját látni Ázsiában is.
„Ha fejlődni akarunk, akkor minden égtáj felé nyitottnak kell lennünk” – tette hozzá.
A gazdasági semlegesség kapcsán elmondta, hogy jelen kell lenni a londoni, a japán, a kínai és az arab pénzpiacon is. Leszögezte, hogy a beruházásoknak is semlegesnek kell lenniük, majd ismertette, hogy 25 milliárdnyi tőkét hoztak hazánkba a németek, míg az amerikaiak és a kínaiak kilenc-kilenc százalékot, tehát valamilyen szinten érvényesül már a beruházási semlegesség.
„Magyarország a beruházási semlegesség felé halad és fogadja a beruházásokat a világ minden centrumából” – jegyezte meg. Szót ejtett róla, hogy érdemes megnézni Szerbiát, ahol szabadkereskedelmi megállapodást kötöttek Kínával.
Negyedik tartalmi elemként a technológiai semlegességet nevezte meg Orbán Viktor, majd elmondta, hogy Paks 2 egy interkontinentális beruházás, mivel orosz, amerikai és francia cégek dolgoznak együtt. A kormányfő elmondta, hogy az ötödik elem az energetikai semlegesség.
A miniszterelnök szerint az unió ebben az évben egy százalékot tud növekedni, nem tud kitörni a nulla és három százalék közötti GDP-növekedés sávjából.
Nekünk ez kevés. Nekünk a három és hat százalék közötti sávban kell lennünk. Azt gondolom, a következő évben be tudunk ebbe lépni, és meg tudjuk célozni a sáv felső szélét is.
(Magyar Nemzet)
