Navracsics Tibor Magyarország területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli minisztere adott elő az MCC-ben az új kormány előtt álló feladatokról.
A források megszerzése és a fejlesztéspolitika több területen találkozik – kezdte előadását Navracsics.
A területfejlesztésnek nincsen nagy hagyománya, hazánk szerkezete aránytalan, a fővárosi lakosságszám és a magyar politikai hagyomány is a központosítást erősíti.
A miniszter a helyzetet a következőkben vázolta fel: számos, ma még összegzésre váró folyamat indult meg a Covid alatt, ezeket még ki kell elemezni. A Benelux államok jobb mutatókkal rendelkeznek demográfia és foglalkoztatottság terén, Dél- és Kelet-Európa kevésbé. A kohéziós politikának köszönhetően viszont a „mag-Európához” képest zajlik a felzárkózás, ebbe kell illeszkednünk.
“Itt kell bírnunk a tempót, és kell egy kicsit meg is haladnunk. A kihívás tehát kettős: álljunk helyt a versenyképességi versenyben, tudjunk felzárkózni az EU átlagához, és közben próbáljuk meg az országon belüli szakadékot csökkenteni, a felzárkózásra váró régiók számára biztosítani azt, úgy, hogy közben az előbbi küzdelemben részt vevő régiók is megkapják a segítséget” – fejtegette Navracsics.
Erre két nagy EU-s forrás van, a helyreállítási alap az egyik, amelyről a döntés 2020 végére megszületett, e hitel mögött garanciát vállaló országként hazánk is ott van. Mivel az összeget igazítják a gazdasági teljesítményhez, Magyarország már most 430 milliárd forinttal kevesebbet kap, ami akár jó jelnek is tekinthető. Ez azért van, mert a gazdaságunk jól teljesít, de például Spanyolország több pénzt kap, mert az előrejelzéshez képest kevésbé nőtt a gazdaság.
Hangsúlyozta:
Magyarország jó receptor: az előző hétéves pénzügyi időszakban míg az EU-s átlag a forráslehívás és -felhasználás terén 68 százalék volt, addig nálunk ez a szám 75 százalék. Az intenzív tárgyalás az összegről májusban indult meg, és az év végére szeretné a kormány aláírni a partnerségi megállapodást, amire meg is van a felkészültség és az akarat, s ebben az esetben nincs forrásvesztés.
A teljes pénzügyi keret 14 ezer milliárd forint összesen, az operatív programok tízmilliárd forint értékben jelennek majd meg a magyar fejlesztési politikában, külön kezelik a vidék és halászat programját, ez kb. négyezermilliárd forintot jelent.
Navracsics Tibor az előadás során kiemelte: – A régiók terén az Észak-Alföld és Észak-Magyarország, továbbá a Dél-Dunántól és a Dél-Alföld közelíti meg legkevésbé az EU-s fejlettséget. Pest megye sem áll túl jól, korábban Budapesttel egy fejlesztési régió volt, a főváros elszívta a fejlesztéseket, ezért most már önálló régió. Budapest az EU-s átlagot meghaladja fejlettség terén. A területi elvnek tehát nagy a jelentősége, három kategóriát lehet említeni ezen fejlettségi skála tükrében: vannak a nemzeti és EU-s átlaghoz felzárkózó régiók, aztán a középső kategóriák, a harmadik pedig a főváros. Az utóbbi időben egyébként a magyar régiók mindegyike közelíti az EU-s átlagot, még ha lassan is. A turizmusban is van aránytalanság, ez főleg a fürdőkre, a Balatonra és a fővárosra koncentrál.
A háború, infláció, járvány idején meglepő lehet, de 2030-ra az EU öt legélhetőbb tagállama közé akarunk tartozni – tette hozzá.
Azonosítani kell ehhez azokat a célokat, melyek élhetővé teszik hazánkat – szögezte le a miniszter. – A versenyképességet fejleszteni kell, a kevéssé fejlett régiókat fel kell zárkóztatni, illetve cél a digitális és zöldátállás. A vidékfejlesztési program a legnagyobb forrással rendelkezik. A teljes keretösszeg kétharmadát a fejlesztendő régiókra szánja a kormány. A környezetvédelem és az ezt szolgáló beruházások, az infrastruktúra is fontos cél.
Navracsics a vádakra is reagált, miszerint a korrupciós kockázat miatt nem kapjuk meg az EU-s pénzeket. Az Európai Bizottság által összeállított egységes piaci eredménytábla szerint Magyarország sárga kategóriás, tehát a közbeszerzési rendszerrel mindössze néhány apró gond van, miközben például Ausztria piros kategóriás (vagyis komoly gondok vannak a rendszerrel).