A brit kormány régóta küzd az illegális migráció megfékezésével, ám új kihívást jelent a számára, hogy albánok ezrei választják az illegális migrációt Nagy-Britannia eléréséhez. Albániában tisztelet övezi Londont amiatt, hogy az elmúlt évtizedekben befogadta az albán polgárokat, így nem csoda, hogy a brit konzervatívok új terve csalódást keltett a nyugat-balkáni országban.
A La Manche csatorna felőli migrációs nyomás folyamatos kihívást jelent a brit kormány számára, ám meglepő módon a legtöbb bevándorló nem a Közel-Keletről vagy Afrikából érkezik az Egyesült Királyságba ezen az útvonalon, hanem a Balkán-félszigetről. Idén eddig az albánok érték el a legnagyobb számban a brit partokat, hivatalos adatok szerint több mint tizenkétezren. Ez az arány óriási ahhoz képest, hogy 2020-ban mindössze ötven, 2021-ben pedig nyolcszáz albán kelt át a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő csatornán.
– A növekedés exponenciális, és úgy gondolom, az az oka, hogy albán bűnbandák megvetették a lábukat Észak-Franciaországban – közölte Dan O’Mahoney, a csatorna biztonságát felügyelő kormánytisztviselő. – Kétségtelenül vannak olyan emberek, akiknek a segítségünkre van szükségük, de hatalmas számban érkeznek olyanok is, akik szándékosan kijátsszák a rendszerünket – fűzte hozzá. A BBC brit közszolgálati média beszámolója szerint az albán embercsempészek száma egyre növekszik, a bűnözők két- és ötezer font (körülbelül 1-2,4 millió forint) közötti összegért szállítják át honfitársaikat a La Manche-on.
A helyzetet megelégelve több mint ötven konzervatív párti képviselő nemrég levélben kérte Rishi Sunak brit kormányfőt arra, hogy azonnal küldjék vissza hazájukba az albánokat, még azokat is, akik azt állítják, emberkereskedelem áldozataivá váltak. A Balkán-félszigeten fekvő ország állampolgárai közül sokan ugyanis erre az állításra alapozzák a menedékjog iránti kérelmüket. „Ha valóban akaratuk ellenére hurcolták őket ide, akkor nem tiltakozhatnak az ellen, hogy hazaküldjük őket” – áll a levélben. A képviselők úgy gondolják, Albániát biztonságos országnak kellene nyilvánítani.
Ezzel szemben a nyugat-balkáni ország számos pontján hálát éreznek az Egyesült Királyság iránt, amely évtizedek óta befogadja az albánokat. Azt követően, hogy 1991-ben Albánia kikiáltotta a köztársaságot, és megnyíltak a határai, a jobb életszínvonal reményében lakosok tömegei hagyták el az országot, amelyre a kommunista diktatúra erősen rányomta a bélyegét. Jelenleg mintegy 140 ezer albán él az Egyesült Királyságban, akik többek között a munkanélküliség és az alacsony életszínvonal miatt távoztak hazájukból. – Az elvándorlás egy járvány, minden fiatalt megfertőzött az a gondolat, hogy Nagy-Britanniába költözzön egy jobb jövő reményében – véli Klodian Kastrati albán szociológus. A 2,8 milliós országban a 15 és 29 év közti fiatalok hivatalos munkanélküliségi rátája húsz százaléknak felel meg.
A „kis Londonnak” is nevezett Has város polgármestere az AFP hírügynökségnek arról beszélt, az ottani albán lakosok nyolcvan százaléka amiatt tud megélni, hogy rokonaik Nagy-Britanniában keresik a kenyerüket szorgalmas és becsületes munkával. A városban is mély tisztelet övezi a briteket, Has jelenlegi tervei között szerepel az is, hogy szobrot állítsanak a néhai II. Erzsébet királynőről. A polgármesterből így nagy csalódást és felháborodást váltott ki az a javaslat, miszerint London megállítaná az albánok bevándorlását.
– Az Egyesült Királyságnak minden nemzetiségű bűnbandával fel kellene vennie a harcot, ahelyett, hogy az albánokat részesíti hátrányos megkülönböztetésben – fakadt ki Edi Rama albán miniszterelnök is a brit konzervatívok terveivel kapcsolatban.