Magyarországon az extraprofitadóból származó bevétel idén meghaladja a nyolcszázmilliárd forintot, jövőre pedig eléri az ezermilliárdot. Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert bírálatok érték az adónem kapcsán, amelyet Európa döntő többségében is lassan bevezetnek.
Már az év elején emelkedésnek indultak az energiaárak, aminek pluszlöketet adott a februárban kitört orosz–ukrán háború. Az árrobbanás miatt egyes cégeknél extraprofit keletkezett, amibe Európa szinte összes állama beavatkozott ágazati különadók bevezetésével.
Magyarország az elsők között vezette be
Június 4-én jelent meg a Magyar Közlönyben az extraprofitadóról szóló rendelet. Mostanra világossá vált, hogy a kormány mit ért a fogalom alatt: a többletnyereség váratlan és az előzetes tervezés során nem számított, kiugróan magas nyereség – írja az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
Az extraprofit keletkezése leginkább a Mol gyakorlatával szemléltethető: az olajtársaság a kedvezőbb árú Ural típusú kőolajat használja, amely a háború kitörése óta csaknem 20 dollárral kerül kevesebbe, mint az irányadó Brent. Ennek hátterében számos nemzetközi gazdasági hatás áll. Nem az energetikai szektor az egyetlen, amely profitál a globális kihívásokból, hanem a koronavírus-járvány elleni küzdelem során a gyógyszeripar is hasonlóan fellendült.
A windfall profit
Extraprofit, azaz szupernormális hozam alatt közgazdaságilag szinte minden esetben azt értik, hogy egy vállalat vagy vállalatcsoport bizonyos időszakra vonatkozóan ágazati átlag feletti tartományban tesz szert nyereségre. Ez a többlethozam rendszerint meghaladja a befektetés által vállalt kockázatszint alapján elvárhatót. Az angol „windfall profit” kifejezés leginkább „szélfútta nyereségnek” fordítható.
Magyarországon ez összesen hat ágazatot érint: a bank- és biztosítási szektort, az energiaipart, a kiskereskedelmet, a telekommunikációs szolgáltatókat, a légitársaságokat és a gyógyszeripart.
A KORMÁNY SZÁMÍTÁSA SZERINT EZ AZ ÖSSZEG 2022-BEN MEGHALADJA A NYOLCSZÁZMILLIÁRD FORINTOT, JÖVŐRE PEDIG ELÉRI AZ EZERMILLIÁRD FORINTOT.
Magyarországon 2022-re, valamint 2023-ra vonatkozóan kell megfizetni a különadót, amelynek mértékét az alábbi táblázat szemlélteti.
Az extraprofitadó mértéke Magyarországon szektoronként
| Szektor | Extraprofit mértéke (milliárd forint) |
| banki, biztosítási, pénzintézeti | 50-300 |
| energiaipari | 300 |
| kiskereskedelmi ágazatok | 60 |
| telekommunikációs szolgáltatók | 40 |
| légitársaságok | 30 |
| gyógyszeripari | 20 |
Az Európai Unióban is lassan meglépik
Mivel előfordul, hogy a vállalatok tovább terhelik a végfelhasználókra az extraprofitadót, ezért a magyar intézkedést számtalan bírálat érte. Ugyanakkor az Európai Bizottság REPowerEU-programjában javasolta a tagállamoknak ideiglenes többletnyereség-adó bevezetését, bár az ajánlásuk elsősorban az energiaszolgáltató szektorra vonatkozott.
Az Oeconomus felhívja arra is a figyelmet, hogy a bizottság javaslata szerint a kirótt adónak nem szabad a piaci versenyt korlátoznia, és nem befolyásolhatja a hosszú távú energiaárakat.
A NEMZETKÖZI ENERGIA ÜGYNÖKSÉG BECSLÉSE SZERINT A TERVEZET 200 MILLIÁRD EURÓS BEVÉTELT EREDMÉNYEZHET A TAGÁLLAMOKNAK.
Az ügynökség szerint az így befolyó többletforrásokat az orosz energiahordozóktól való függőség mérséklésére, valamint az energetikai átállásra és a háztartások rezsiterheinek csökkentésére kellene felhasználni.
Fontos eltérés a magyar és más uniós országok extraprofitadója között, hogy Magyarországon szektoronként egy keretösszeget határoztak meg, addig a legtöbb országban nyereségarányos az adóteher. Az adó mértékét tekintve két véglet között mozog az uniós átlag: Spanyolországban az energiaszolgáltatóknak 1,2 százalék, Görögországban 90 százalék. Az átlag 40-50 százalékra tehető.
Belgium, Finnország, Németország, Írország, Hollandia, Szlovákia hivatalosan is bejelentette, illetve lépéseket is tett az adónem bevezetésére. Ezzel szemben a francia parlamentben leszavazták az erre irányuló törekvéseket. Magyarország mellett Görögország, Olaszország, Románia, Spanyolország és az Egyesült Királyság már be is vezette az ágazati különadókat. Sőt, az Ibériai-félsziget nagyobbik országában már a második körös extraprofitadó bevezetését tervezik. Csehországban és Lengyelországban még nem döntöttek.
Forrás: Index