Magyarország déli határainál az utóbbi hónapokban szinte mindennapossá váltak a lövöldözések.
Az embercsempészek könnyen szereznek fegyvert, amit használnak is, ráadásul nemcsak egymás ellen, hanem a magyar határ támadásához is.
Magyarország többszáz milliárd forintot költött már a határvédelemre, amihez Brüsszel gyakorlatilag semmivel nem járult hozzá.
A szerb csendőrség tagjai szeptember közepén vonultak ki a vajdasági Hajdújárás melleti erdőbe. A különleges alakulatok quadokkal és drónokkal fésülték át a területet, hogy megtalálják az erdőben lövöldöző migránsokat. Az összecsapásokban akkor egy bevándorló életét vesztette és többen megsérültek.
Tegnap Horgoson alakult ki tűzpárbaj a migránsbandák között, három migráns halt meg.
Egy héttel korábban a Hajdújárással szomszédos Palicson is lövöldözés volt. A migránsok szinte a község központjában, alig 150 méterre egy iskolától, délelőtt fél tízkor nyitottak tüzet egymásra egy elhagyatott épületben. Egy iraki származású migránst életveszélyes sérüléssel vittek a szabadkai kórházba.
Januárban pedig a szerbiai Zombor közelében két migránscsoport támadt egymásra automata fegyverekkel és machetékkel. A szerb média több sérült bevándorlóról és egy halálos áldozatról adott hírt.
Magyarország azóta is, immár nyolc éve védi hazánk és egyben Európa külső határát.
A szerb-magyar szakaszon 2015 óta csaknem egymillió határsértőt fogtak el a hatóságok, hazánk pedig az elmúlt években több száz milliárd forintot költött határvédelemre, amelyhez az Európai Unió nem adott támogatást, sőt, az Európai Bizottság pert indított ellenünk a határvédelmi rendszer lebontása érdekében.
A brüsszeli döntéshozók asztalán ugyanis évek óta a bevándorlók befogadása és a tagállamok közötti elosztása szerepel.
Hogyha az Európai Unióban nincs változás, akkor – amit a magyar kormányfő is szorgalmaz – a helyzet eszkalálódik.
„A migránsbűnözés és a migránsterror fogalma valósággá válhat, ha nem lesz változás Európában” –fogalmazott ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász
