Elhunyt Varga János Corvin közi forradalmár, Wittner Mária elítélt- és harcostársa, a Pongrátz Gergely Corvin közi parancsnok által alapított 1956-os Magyarok Világszövetségének elnöke – tudatta a PestiSrácok szerkesztőségével a család. Varga János 16 évesen az 1956-os szabadságharc szinte minden közismert fővárosi eseményében részt vett, ott volt a Magyar Rádió ostrománál, a Kossuth téri sortűznél, majd a Corvin közben. A november 4-i szovjet invázió idején a Corvin közt védő Vajdahunyad utcai felkelőcsoport tagja volt, a harcok idején megsebesült, de visszatért és még november 12-ig harcolt, fegyverben volt. Tutsek Gusztáv vérbíró ítélte el, esetében kiskorúsága miatt mellőzték a halálbüntetést. A PestiSrácok.hu szerkesztősége osztozik a család gyászában és elhivatottan őrzi tovább Varga János és a forradalom emlékét.
Varga János az 1956-os, Corvin közi szabadságharcosok egyik leghitelesebb alakja. 16 évesen, pomázi születésű ipari tanulóként már az első napon, 1956. október 23-án elragadta a forradalom. Az iskolából a HÉV-felé igyekezve beállt a felvonulásába, s már aznap ott volt a Magyar Rádió ostrománál, majd – az ávós-s gyilkosságokat látva – beállt a szabadságharcosok közé. Ott volt a több száz halálos áldozattal járó Kossuth téri sortűznél, aktívan segített a holttestek elszállításában.
A végigélt dráma hatására a legkeményebb küzdelmekben vett – igazolható módon – részt, a Corvin közben Wittner Máriával egy napon, a november 4-i szovjet invázió óráiban sebesült meg. Ugyanis mindketten ugyanannak a védelmi csoportnak, a Vajdahunyad utcainak voltak a tagjai. Ellátása után, a heves harcok ellenére visszatért a csatatérre. Varga Jánost a Corvin közből a Royal Szállót védő csoporthoz vezényelték át társaival, ott még november 8-ig harcolt. Egészen november 12-ig vett részt az aktív ellenállásban, amikor kalandos módon a Széchenyi-hegyen, a Vörös csillag szállónál végül letette a fegyvert és elrejtőzött.
Varga János (ahogyan a kis termetű fiút a Corvin köziek hívták: Janika) szerepel a megtorlás idején Bécsben fellelt, közismert csoportképen, mely 1957-ben a hírhedt Fehér könyvben is megjelent. A fotó hatására lebukott, Wittner Máriával és három másik Corvin közi szabadságharcossal (Stricker Katalinnal, Tóth Józseffel, Kata-Sörös Józseffel) fogták perbe. Társaikat fel is akasztották, ők pedig hosszú börtönbüntetést kaptak. A rendszerváltoztatás idején merték újra felkeresni egymást, s Wittner Mária haláláig a legközelebbi barátokként ápolták a forradalom emlékét.
Harcostársai és a szobrász elmondása szerint az ő a Vajdahunyad utca 41. számú ház udvarán lefotózott alakjáról formálták meg az “1956-os pesti srác” a Corvin Mozi előtt található szobrát. Igaz, ezt Jani bácsi mindig tagadta, mondván sok “Janika”, sok bátor szabadságharcos volt, ő csak egy közülük. Varga János az 1956-os Pesti Srác Alapítvány és az 1956-os Magyarok Világszövetsége tisztviselőjeként is megkérdőjelezhetetlen érdemeket szerzett. Olyan szabadságharcos, akinek története hiteles, nem vitatott és számos forrásból alátámasztható.
Varga János a szabadságharc történetének bemutatását elhunyt, meggyilkolt, bebörtönzött mártírtársai iránti kötelességének tekintette. A szabadságharc drámai napjaira elbeszéléseiben szerényen és pontosan, részletesen emlékezett vissza.
Varga János az elmúlt hónapokban is fáradhatatlanul dolgozott a forradalom és a szabadságharcos társai emlékének őrzésén. Mint évről-évre mindig, októberben ezúttal is elutazott a határon túli magyarokhoz. Idén Kolozsváron és Székelykeresztúron, az Erdélyi Unitárius Egyház püspökének meghívására (a PestiSrácok szervezésében) tartott élő történelemórákat több száz diák előtt. Ott volt és felszólalt november 4-én a Halhatatlanok napja című megemlékezésen is, mellyel évről-évre a szovjet túlerővel bátran szembeszálló hősök előtt tisztelegnek a szervezők.
Varga János gyakran szót emelt közéleti ügyekben. Idősen is harcolt a posztkommunista hálózatok és a kaméleonként hatalomra törő baloldaliak ellen.
Legutóbb – arról, hogy Magyar Péter megpróbálta kisajátítani a lyukas zászlót – ezt mondta:
„Szeretném a tiltakozásomat kifejezni, mint magyar állampolgár, mint ’56-os elítélt a harcokban a Corvin közben tevőlegesen részt vettem tizenhat éves fejjel, amiért kaptam 16 év börtönt, és abból 6 és fél évet lehúztam, betegen engedtek haza. Azt hiszem, ez engem feljogosít a tiltakozásra. Ennek a szimbólumnak a kisajátításához senkinek nincs jogosultsága, és ezt nem szabad megengedni. Minden valamire való ember, aki szereti a magyar hazáját, tiltakozni köteles, hogy a senki ki ne sajátíthassa ’56 szellemiségét.”
A székelykeresztúri Berde Mózes Unitárius Gimnázium diákjait pedig evvel az intelemmel látta el októberben:
„Nektek az a feladatotok, hogy tanuljatok, és soha ne fogadjatok el olyan helyzetet, amiben nektek kevesebb jut, mint amennyiért a szüleitek harcoltak, meghaltak, börtönben voltak! (…) Becsülettel gondoljatok azokra, akik életüket adták oda, hogy az utókor majd jobb életet éljen.”
Varga János és Huth Gergely 2022. szeptemberében halála előtt egy nappal meglátogatta Wittner Máriát a kórházban. Akkor Varga János így nyilatkozott a PestiSrácoknak:
„Marika azt mondta nekem, mikor legutóbb meglátogattam a kórházban: “Janika, vigyázzunk magunkra, mert már csak ketten vagyunk. Ketten maradtunk már csak azok közül, akikkel együtt harcoltunk a Corvin közben. Mi vagyunk azok, akik el tudjuk mondani a valóságot, mert mi átéltük, ott voltunk és harcoltunk. Nagy szükség van ránk, hogy hitelesen el tudjuk mondani a történelem borzalmait, mert mi nem mesedélutánokat tartunk. Ezért nagyon fontos, hogy, mi akik tudnak emlékezni és élünk, maradjunk még meg a társadalomnak.”
Varga Jánossal „…egy pesti srác a Corvin közből – csak azt mondom amit megéltem” címmel Murányi László újságíró készített életrajzi kötetet, mely 2018-ban jelent meg. Stefka István és a XX. Század Intézet is feldolgozta életútját, Huth Gergely pedig dokumentumfilmet készít életéről.
Varga Jánost váratlanul, pomázi otthonában, január 25-re virradóan, néhány héttel 85. születésnapja előtt érte a halál – közölte a PestiSrácok.
Forrás: Magyar Nemzet
