Bejelentette saját maga és kormánya lemondását pénteken Natalia Gavrilita miniszterelnök
– írja a Politico.
Az Ukrajnával határos ország Európa egyik legszegényebb országa, ráadásul súlyos gazdasági gondokkal küzd: 35%-os az infláció, élelmiszereken 50% körüli infláció, a lakosság döntő többsége pedig megélhetési válságba süllyedt. Gyakoriak az áramszünetek, mert Moldova importálja az energiát, de egyre kevésbé tud fizetni érte. A helyzet miatt nemrég utcai tüntetések is voltak.
Moldova energiahelyzete is tragikus, mert hagyományosan Oroszországból és Ukrajnából szerzi az energiát. A Gazprom hatszorosára emelte a gázárat, az orosz hadsereg pedig szétlőtte Ukrajna elektromos hálózatát, ezért Kijev leállította az exportot.
Moldova külügyminisztere nemrég azt nyilatkozta, hogy egymilliárd euróba kerül a fűtési szezon energiaszámlája, ennek egyharmadát az EU-tagállamok egy része átvállalta. A kritikus helyzetben a Moszkva-barát hangok felerősödtek. A tüntetők a Nyugat-barát kormányzatot okolják a válságért:
szerintük Moldovának Brüsszel helyett inkább Moszkvához kellene fordulnia.
Maia Sandu moldovai államfő közölte: konzultálni fog a parlamenti pártokkal, és új miniszterelnök-jelöltet fog kormányalakítással megbízni.
Gavrilita utódjáról máris találgatások indultak, de még nem tiszta, hogy a több jelölt és önjelölt közül ki kaphat felkérést a kormányfői posztra. Egyes szakértők Dorin Recean volt belügyminiszter tartják a legesélyesebbnek a posztra.
Gavrilita 2021 augusztusában lépett hivatalba, miután pártja, a Cselekvés és Szolidaritás Pártja (PAS) többséget szerzett a parlamenti választásokon. Moldova egyébként Ukrajnával együtt tavaly júniusban kapta meg az Európai Unió tagjelölt státuszát.
A múlt héten Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, hogy a Nyugat fontolgatja, hogy Moldovából „egy újabb Ukrajnát” csinál. Lavrov szerint a Nyugat támogatta Maia Sandu elnök megválasztását 2020-ban, hogy az országot a NATO tagjává téve egyesítse Romániával.