Márki-Zay Péter továbbra is azt állítja, hogy hátrányokkal jár a minimálbér emelése. Jelezte azt is, hogy ő az állam szerepét visszaszorítaná. – Teljesen egyértelmű, hogy Márki-Zay Péter és szövetségesei a multinacionális vállalatok érdekeit képviselik – reagált Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. üzletágvezetője a baloldali összefogás miniszterelnök-jelöltjének mondataira. Szerinte ma a baloldal gondolkodására éppen az a szabadelvű, liberális gazdaságpolitikai megközelítés jellemző, amit Márki-Zay magáénak érez, és ami a 2010 előtti baloldali kormányokat is jellemezte.
Márki-Zay Péter azt állítja, hogy a közgazdaságtanban a baloldali gondolkodás állampárti, így ő szabadelvű, jobboldali liberálisként az állam szerepét visszaszorítaná. Szerinte ha az állam erős, az sem a gazdagoknak, sem a szegényeknek nem jó. A minimálbér kapcsán pedig megismételte azt, hogy annak az összegét kockázatos emelni, mert hátrányokkal jár, a munkáltatók dolgozókat bocsáthatnak el emiatt.
– Amit a baloldali összefogás miniszterelnök-jelöltje mond, az évtizedekkel ezelőtt talán érvényes megállapítás lett volna, azonban mára a politikai pólusok közgazdasági gondolkodása átalakult, tehát az állítás mögötti feltételezésnek éppen az ellenkezője igaz. Ma a jobb- és a baloldal közötti fő gazdaságpolitikai törésvonalat a globalizmus versus nemzeti szuverenitás jelenti – reagált Márki-Zay Péter szavaira Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. energia- és klímapolitika üzletágának vezetője. A szakértő a közösségi oldalán felhívta a figyelmet arra, hogy a valódi politikai erővel rendelkező baloldali pártok tipikusan globalisták.
Jól mutatja ezt, hogy a nemzetközi kereskedelem fokozását és a multinacionális vállalatok pozícióinak javítását képviselik, és ezért az állami szabályozás leépítésében érdekeltek.
– Ma a baloldal gondolkodására éppen az a szabadelvű, liberális gazdaságpolitikai megközelítés jellemző, amit Márki-Zay magáénak érez, és ami a 2010 előtti baloldali kormányokat is jellemezte – hangsúlyozta Hortay Olivér, majd hozzátette: ezzel szemben a jobboldali, szuverenista pártok az állam és a piac észszerű egyensúlya mellett saját nemzeti vállalataiknak és gazdaságuknak a megerősítésére törekednek, amihez a – piaci verseny mellett – megfelelő állami szabályozásra is szükség van. A jobboldal ezért az állami szerep megerősítésére nem célként, hanem eszközként tekint, ami segíthet elérni valós társadalmi és gazdasági céljait. Ez a törésvonal világszerte megfigyelhető. A Századvég üzletágvezetője példaként az Amerikai Egyesült Államokat említette.
– A tengerentúli országban a két nagy párt támogatóinak (nyilvánosan elérhető) listájából egyértelműen látható, hogy a republikánusokat jellemzően a szuverenista gazdaságpolitikában érdekelt nemzeti, a demokratákat pedig a neoliberális intézkedésekben érdekelt multinacionális vállalatok finanszírozzák – magyarázta. Tanulságos az Egyesült Királyság esete is, ahol a nyolcvanas évek thatcheri gazdaságpolitikájára valóban a dereguláció volt jellemző, de mára Boris Johnsont aligha lehet neoliberálisnak tekinteni. Szerinte Magyarországon a megközelítésbeli különbséget kitűnően szemlélteti a Márki-Zay által is rendre felhozott rezsipolitika.
– A baloldal privatizálta az energiaszektort, így annak jelentős része multinacionális vállalatok kezébe került. Ezután piacosította a lakossági tarifákat, így a külföldi tulajdonú vállalatok – a háztartások kárára – jelentős profitot realizálhattak.
A magyar baloldal tehát a rendszerváltás óta szabadelvű, liberális energia- és gazdaságpolitikát folytat. Ezzel szemben a jobboldal bevezette a hatósági árakat, amik lehetővé tették az energiavállalatok visszavásárlását. Az intézkedésnek köszönhetően Magyarország visszaszerezte energetikai szuverenitását. Ez a mostani energiaválságban különösen jól jön. A rezsicsökkentés tehát egy szuverenista, jobboldali intézkedés. Lehet, hogy Márki-Zay szabadelvű, liberális gazdaságpolitikája negyven éve jobboldalinak számított volna, de ma egyértelműen baloldalinak tekinthető – emelte ki végül Hortay Olivér.
Forrás: Magyar Nemzet