Belföld Gazdaság Külföld

Marad az OTP Ukrajnában és Oroszországban is

Ma hajnalban tette közzé legfrissebb beszámolóját az OTP, amiből kiderült, hogy tavaly rekordszintre emelkedett az OTP bevétele és profitja, a tőkehelyzet pedig erős, de az is, hogy a bankcsoportnak nem elhanyagolható kitettsége van Ukrajnában és Oroszországban. Az aktuális helyzettel és a kilátásokkal kapcsolatban Csányi Sándor, a bank elnök-vezérigazgatója és Bencsik László, vezérigazgató-helyettes beszélt a ma reggeli sajtótájékoztatón.

Jól teljesítettünk, nem szeretnénk szó nélkül elmenni a tavalyi eredmény mellett. Tavaly rekorderedményt ért el az OTP, ez két tényezőnek tudható be, nőtt a működési eredmény és drasztikusan csökkent a céltartalék, kezdte beszédét Csányi Sándor. A bank tőkemegfelelése kimagaslik a magyar mezőnyből, de a régióban is kiemelkedő, likviditási szempontból a bank rendkívül stabil. Az operatív likviditási tartalék 3341 milliárd forint.

Nem csak Magyarországon, de a többi operációban is jól teljesített az OTP, vette át a szót Bencsik László. Szerbiában volt a legnagyobb a növekedés, négyszeresére nőtt az eredmény, de kiemelkedő volt Horvátország, Oroszország és Ukrajna is. A gazdasági környezet kedvezően alakult, dinamikus volt a gazdasági növekedés. A tartalékolásban is konzervatív volt az OTP, más régiós bankokhoz képest is. A nem teljesítő hitelek aránya folyamatosan csökken.

A járvány előtti dinamikához tért vissza tavaly a hitelportfólió bővülését tekintve, különösen dinamikus volt a növekedés Magyarországon, a vállalati hitelek 21 százalékkal nőttek, de dinamikus volt a növekedés Ukrajnában is, ebből a szempontból is rendkívül szomorú, hogy jelenleg mi történik az országban, mondta Bencsik László.

A betétállomány is jelentősen nőtt,

 

nem cél, hogy növeljük a likviditásunkat, de jó, ha likvidek vagyunk,

 

emelte ki Bencsik László.

Több évtizedes tudatos építkezésnek tudható be a tavalyi eredmény, az OTP bankcsoport talán a legerősebb menedzsmenttel rendelkezik, fiatalok és középkorúak alkotják, és van egy tudatos menedzsment utánpótlási terv, ahol minden vezetőnek 2-3 utóddal kell rendelkeznie, akinek nincs ilyen utódja, az nem maradhat meg a bankban, mondta a bankvezér. A külföldi leányvállalatoknál is igaz ez, különösen igaz ez Oroszországra és Ukrajnára is, fiatal, erős menedzsment van ott is. Ukrajnában az ügyfelek kiszolgálása most is folyik, átlagosan 42 fiókjuk van nyitva, a dolgozók bejárnak, emelte ki a bankvezér.

Dúl a háború, más problémát nem látunk,

 

mondta Csányi Sándor.

Oroszország is érintett a szankciók miatt, a kollégák ott is helytállnak, rubellikviditása van a banknak, a probléma a dollárlikviditás drága elérhetősége.

„Bízom benne, hogy nem a magyar kisbefektetők adták el az OTP részvényeiket, hiszen semmi nem indokolta az áresést, ami bekövetkezett. Bízunk benne, hogy a tegnapi árfolyamemelkedés nem csak átmeneti volt. A számok is azt mutatják, hogy a külföldi befektetők adtak el az elmúlt hetek esésében”, mondta Csányi.

Lehetnek olyan alapok, amelyek nem fektetnek be orosz kitettségű vállalatok részvényeibe, de az OTP-ről nem lehet azt mondani, hogy stratégiai szereplő lenne Oroszországban. Csányi Sándor bízik benne, hogy az észszerűség diadalmaskodni fog.

Miért gondolom, hogy mind a két országban van az OTP-nek jövője? Itt a bankvezér felsorolta, hogy mekkora a kitettség a két országban.

Ha ezeket a számokat nézzük, akkor legfeljebb 15 százalékos hatás lehet indokolt a korábbi részvényárfolyamhoz képest, ennél viszont jóval nagyobbat esett a részvényárfolyam.

HA ELVESZÍTENÉNK MINDENT, AKKOR A CET1 TŐKE 16,9-RŐL 15,4 SZÁZALÉKRA ESNE, AMI MÉG MINDIG MEGFELELŐ STABILITÁST JELENT.

Mi az, ami a legbiztatóbb? Február 23 óta Ukrajnában 4 százalékkal nőttek a betétek, Oroszországban 11 százalékkal, miközben más bankok automatáinál több száz méteres sorok alakultak ki, az OTP iránt megvan a bizalom mind a két országban.

Arra számítunk, hogy mind a két országban hosszú távon is jelen marad az OTP,

emelte ki Csányi Sándor.

PERSZE RÖVID TÁVON NEM NÖVELIK TOVÁBB EZEKBEN AZ ORSZÁGOKBAN A KOCKÁZATOT, DE A TŐKE ÉS LIKVIDITÁSI HELYZET NEM IS IGÉNYLI EZT.

Nyilvánvalóan van olyan helyzet, amikor már mi is átgondolnánk a kivonulást, de nem szeretnénk veszteséget okozni a befektetőknek. Ha most kivonulnánk azonnal, akkor veszteséget okoznánk. További kockázatot viszont nem vállalunk, tehát nem arról van szó, hogy bármi történik is Oroszországban maradunk. A jelenlegi helyzetben még nem érné meg az OTP Csoportnak, hogy elhagyja Oroszországot. Ha hirtelen likviditási hiány lépne fel, és több százmillió dollárt kellene az orosz banknak biztosítani, hogy talpon maradjon, akkor ezt a kockázatot már nem vállalnánk, mondta Csányi Sándor.

Azzal kapcsolatban, hogy az orosz Rahimkulov család tulajdonrésze az OTP-ben okozhat-e bármilyen problémát, Csányi Sándor azt mondta, hogy

nincs hírünk arról, hogy ők adtak volna el, vagy problémájuk lenne. Ez egy hír a piacon, de nem erősítették meg.

Már a gyerekek a tulajdonosok, mindketten magyar állampolgárok, nem tekinteném őket orosz befektetőnek. Amikor az édesapjuk megvette az OTP részvényeket, az akkor még egy orosz befektető befektetése volt, mondta a bankvezér.

 

(forrás: Portfolio)

Ez a weboldal sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, és a weboldalon végzett látogatói tevékenységek nyomon követése érdekében. Elfogadás Tovább