Külföld

Már a szétesés szélén áll Belgium és az EU fővárosa a lövöldözések miatt

Az 1920-as évek Chicagóját idéző állapotok uralkodtak el a belga fővárosban. Miközben a migrációból fakadó lélekszám növekedése egy év alatt a négyszerese a természetes szaporulatnak, az uniós szervek szellemiségéhez közel álló Politico című lap kizárólag közigazgatási problémákat lát a gengszterbandák tombolása mögött.

Brüsszel hanyatlása és a néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlen támadások a lap szerint az erős politikai vezetés hiányát húzzák alá. Belgium labirintusszerű politikai struktúráját bemutatva a Politico a többszintű kormányzati rendszert kárhoztatja, mivel ezek mindegyike saját hatáskörrel rendelkezik, és gyakran belharcoktól szenved.

A szociális lakások és a nagy infrastrukturális projektek építése is késedelmet szenved – írta a lap, hozzátéve, hogy befagyasztották a jótékonysági szervezetek és a kulturális projektek számára folyósított támogatásokat.

„A szociális ellátó központok, a rendőrség és a helyi hatóságok munkájának finanszírozását bizonytalanság övezi. Az államadósság szinte olyan gyorsan halmozódik, mint a szemeteszsákok a piszkos utcákon” – teszi hozzá a Brüsszelben székelő lap, amely Christophe De Beukelaer centrista képviselőt idézi, miszerint Brüsszel mint város túlélése forog kockán.
A politikus nyilatkozatából kiderült: a belga főváros adósságállománya több mint 14 milliárd euró, és évi 4 millió euróval nő. „Míg országosan a holland ajkúak (flamandok) száma meghaladja a franciául beszélő vallonokét, addig Brüsszelben ez éppen fordítva van” – írja a lap munkatársa, aki a riport elkészítése okán nyilván elhagyta az uniós bürokraták székhelyéül szolgáló hatalmas üvegacél palotákat.

Miközben a Politico szerzője hosszan ecsetel olyan bonyodalmakat, miszerint a francia ajkú szocialisták nem voltak hajlandók együtt kormányozni a flamand nacionalistákkal, és hogy az Open VLD liberálisai viszont nem voltak hajlandók kormányozni a flamand nacionalisták nélkül,

a cikk szerzőjének terjedelmes riportjában egyetlen bekezdés sem tartalmazza a bevándorló és a migráns kifejezéseket.

A lap akkor sem használta ezeket a szavakat, s nem is utalt ezekre a csoportokra, amikor arról számolt be még egy februári cikkében, hogy Kalasnyikovokkal lövöldöztek  egymásra a rivális bandák egy brüsszeli metróállomáson.

Valószínűsíthetően ismét a helyi, rivális algériai és marokkói drogbandák fegyveres leszámolása zajlott az Európai Unió fővárosának is számító Brüsszel szívében. Egy hasonló esetről, a szintén brüsszeli Anderlechtből számolt be márciusban számolt be a brusselstimes.com, ezúttal nevesítve a marokkói gengsztereket.

Ez a weboldal sütiket használ a weboldal működtetése, használatának megkönnyítése, és a weboldalon végzett látogatói tevékenységek nyomon követése érdekében. Elfogadás Tovább