Hazánk rendkívül hatékonyan cselekszik az energiaátállás és a klímasemlegesség megvalósítása érdekében. A 2030-as klímacélokat már korábban elérhetjük, és ezt a kormány által a zöldenergia támogatására bevezetett intézkedések is elősegítik. Erről beszélt Lantos Csaba energiaügyi miniszter a dubaji klímacsúcson.
„A klímaváltozással kapcsolatos sikeres nemzetközi fellépés előfeltétele, hogy mindenki teljesítse az eddigi vállalásait. Magyarország elvégezte a házi feladatát, ennek eredményeképpen korábban elérheti a 2030-as klímacéljait. A mi példánk azt is jól mutatja, hogy lehetséges folyamatos gazdasági növekedés mellett jelentősen csökkenteni a károsanyag-kibocsátást” – mondta el Lantos Csaba energiaügyi miniszter az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményben Részes Felek 28. konferenciáján december 9-én, Dubajban.
Az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es bázisévhez viszonyítva már 37 százalékkal mérsékelte hazánk. A hatályos vállalás szerint ezt a mutatót 2030-ra 40 százalékra terveztük növelni. A belátható közelségbe került célszámot a felülvizsgálat alatt álló Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) 50 százalékra javasolja megemelni.
Az új vállalás szerint tehát Magyarország a következő évtized elejére megfelezheti a károsanyag-kibocsátását az 1990-es szinthez képest.
A zöldenergia termelésének és tárolásának ösztönzését nemcsak energetikai-klímapolitikai, hanem általános gazdaságfejlesztési és versenyképességi szempontból is középpontba helyezi a kormány. A saját célú előállítás és a későbbi felhasználás támogatása hozzájárul a megújulók – adottságainkra tekintettel elsősorban a napenergia – további térnyeréséhez.
Magyarország az előrejelzések szerint már 2026-ra elérheti a 2030-ig elvárt 21 százalékos megújuló részarányt a végsőenergia-felhasználásban.
A NEKT aktualizált, uniós jóváhagyásra váró változata ezért ezt a célszámot is nagymértékben, 29 százalékra növelheti.
„Hazánk határozott és eredményes intézkedéseket tesz a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és a káros hatások mérséklése érdekében. A sikeres fellépés azonban kizárólag nemzetközi együttműködésben képzelhető el. A követelmények folyamatos szigorításának csak akkor lehet értelme, ha mindenki képes megfelelő ütemben teljesíteni az eddigi vállalásokat” – hangsúlyozta Lantos Csaba.
Hozzátette:
„A Világgazdasági Fórum Energiaátmenet Indexe az igen előkelő 18. helyre rangsorolta Magyarországot, 2014 óta több mint harminc helyezéssel léptünk előre a listán.
Az uniós jóváhagyást kapott nemzeti helyreállítási tervben a rendelkezésre álló források több mint kétharmadát klímapolitikai célkitűzésekre, a zöldátállást támogató intézkedésekre különítettük el. Az önálló REPowerEU-fejezet szabályozási és pénzügyi eszközökkel a zöldenergia-hasznosítás fokozására és az energiahatékonyság javítására fókuszálva készíti fel a magyar energiarendszert a jövő kihívásaira.”
Az energiaügyi miniszter a klímacsúcs alkalmából találkozik Jim Skea professzorral, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) idén nyáron megválasztott elnökével. A tárcavezető kétoldalú találkozókon tekintheti át az energetikai együttműködési lehetőségeket több európai és közel-keleti társminiszterrel.
A küldöttségek a klímacsúcs utolsó hetében vitatják meg és véglegesítik az elfogadni tervezett dokumentumokat.
A jövő évi találkozó már a magyar soros elnökség idejére esik. Így a COP29 előtt és alatt hazánk vezeti majd az uniós tárgyalócsoportot, koordinálja annak szakmai munkáját.
A magyar delegáció idei részvétele tehát a tapasztalatszerzést és felkészülést is szolgálja a jövő évi feladatokra.
(Makronóm blog)