Az ukrán menekültek hozzájárultak az orosz nyelv használatának jelentős növekedéséhez Litvániában – jelentette ki a balti állam egyik magas rangú tisztviselője.
Litvánia évszázadokig az Orosz Birodalom része volt, 1940 és 1991 között pedig a Szovjetunió egyik köztársasága. Az ország 2,89 millió lakosának körülbelül 5%-a orosz nemzetiségű.
A litván állampolgárok körülbelül 60%-a beszél folyékonyan oroszul, és szinte minden ukrán valamilyen szinten érti a nyelvet.
„Az Ukrajnából érkező menekültek, valamint a közép-ázsiai és más országokból érkező migránsok miatt az orosz nyelv egyre gyakrabban hallható a nyilvános helyeken” – mondta pénteken Dainius Babilas, a nemzeti kisebbségekért felelős minisztérium vezetője.
Babilas arra szólította a lakosságot, hogy ne használják ki a nyelv kérdését a megosztottság szítására.
„Arra buzdítjuk a társadalom véleményvezéreit, hogy gondoskodjanak arról, hogy a nemzeti nyelv megerősítésének jó szándékú célja ne váljon a gyűlölet szításának vagy a társadalmi megosztottságnak az eszközévé, ami gyengítené az állam és a civil társadalom ellenálló képességét” – mondta az állami irányítású műsorszolgáltató, az LRT szerint.
A nyelv kérdés azóta is vita tárgyát képezi, hogy Litvánia visszanyerte függetlenségét, az orosz anyanyelvű politikusok és aktivisták ugyanis ellenzik a nyelv megbélyegzésére és a közéletben és az oktatásban betöltött szerepének korlátozására irányuló törekvéseket.
Az ukránok beáramlása kihívásokat jelent az iskolák és a munkaügyi törvények végrehajtása számára is, amelyek alapvető litván nyelvtudást igényelnek. Egy múlt hónapban elterjedt Facebook-bejegyzésében a veterán újságíró, Edmundas Jakilaitis így fogalmazott: „Az orosz nyelv elterjedése Vilniusban elviselhetetlenné vált. A nyelv mindenhol jelen van. Hogyan vehetjük vissza most a fővárost?”
