Az Európai Bizottság döntése ellen tiltakoztak…
Az akciót az MKP konzervatívabb szárnyának ismert arcai kezdeményezték. Szerintük több tucat település vehetett részt benne.-számol be a zászlólevételről az azonnali.hu.
Majd utána is jártak, hogy miért is történik a zászlólevétel.
Január 22-ét, a magyar kultúra napját választotta több felvidéki, magyar vezetésű önkormányzat, hogy tiltakozzon az őshonos nemzeti kisebbségek problémáit uniós szintre vivő Minority Safepack elkaszálása ellen.
Mint ismert: bár összegyűlt a megfelelő számú aláírás, és az Európai Parlament is támogatta a kezdeményezést egy jogi kötőerővel nem bíró határozatban, az Európai Bizottság, arra hivatkozva, hogy nincs hatásköre a kisebbségi jogvédelem terén jogszabályokat alkotni, nem kezdeményezett jogalkotást az ügyben.
A döntés ellen az uniós zászló bevonásával tiltakozó felvidéki önkormányzatok a január 18-án a Felvidék.ma hírportálon megjelent „Le az európai uniós zászlóval!” című felhívásnak tettek eleget. A felhívás szerint „száz éve megaláztak bennünket Nyugaton és most újra!”, valamint „a bizottságot valójában nem érdeklik az őshonos nemzeti közösségek, csak azok a csoportok, melyek főleg ellenőrizetlenül, gazdasági bevándorlóként érkeztek pár éve Európába, illetve a magukat LMBTQ-közösség tagjaiként meghatározó kisebbségek”.
Folytatásképpen az azonnali bemutatja a szervezőket :
A kezdeményezést hárman indították útnak: a felhívást jegyző Papp Sándor, valamint Hrubík Béla és Méry János.
A Besztercebánya megyei Kalonda volt polgármestere, Papp Sándor a felvidéki magyarok legnagyobb politikai tömörülése, a Magyar Közösség Pártja 2020-as, a választási vereséget követő tisztújításának egyik pártelnök-jelöltje volt. Papp korábban semmilyen tisztséget nem töltött be a pártban, saját bevallása szerint „egyszerű palóc gyerekként” indult el a pártelnöki pozícióért. Jelöltként a pártelit éles kritikájával hívta fel magára figyelmet, a kiábrándult párttagok és szavazók képviselésének, valamint a párt megreformálásának szándékával mérette meg magát. (A pártelnök végül Forró Krisztián lett, aki az Igor Matovič miniszterelnökkel jó kapcsolatot ápoló korábbi pártelnök, Berényi József köréhez tartozik.)
Hrubík Béla az MKP országos elnökségének tagja, a szintén Besztercebánya megyei Ipolynyék korábbi polgármestere, korábban a szlovákiai magyarok legnagyobb kulturális szervezetét, a Csemadokot is vezette. Íróként, költőként és publicistaként is része a szlovákiai magyar közéletnek.
Az újságíróként és kultúraszervezőként is aktív Méry János a Pozsony melletti Somorja MKP-s önkormányzati képviselője, emellett az MKP ifjúsági csoportjából önálló szervezetté vált, magyarországi támogatásokból közéleti és kulturális eseményeket szervező Via Nova helyi csoportjának elnöke.
Az azonnali szerint mindhárman a markánsabban konzervatív vonalat és a magyar kormány melletti nyílt kiállást képviselik az MKP-n belül.
A felhíváshoz csatlakozó önkormányzatok pontos száma nem ismert. A ma7.sk hírportál „a teljesség igénye nélkül” hét települést említ – köztük a legnagyobb magyar többségű várost, Dunaszerdahelyt –, amelyek önkormányzatai csatlakoztak a kezdeményezésükhöz, és levették az uniós zászlót.