Kuvait, az OPEC ötödik legnagyobb olajtermelője, jelentős mértékben csökkenti kőolaj-kitermelését, mivel a Hormuzi-szoroson áthaladó forgalom a térségben tapasztalható feszültség miatt gyakorlatilag leállt. Az állami tulajdonban lévő Kuwait Petroleum Corporation bejelentette, hogy az intézkedés mind az olajmezőket, mind a finomítókat érinti. A döntést azután hozták meg, hogy Irán megfenyegette a szoroson áthaladó vízi járműveket. A kuvaiti vállalat közlése szerint a lépést elsősorban elővigyázatosságból teszik meg, a kitermelési szinteket pedig a helyzet alakulásának függvényében folyamatosan felülvizsgálják. A Bloomberg információi szerint a korlátozások szombaton százezer hordóval kezdődtek, de vasárnapra ez a mennyiség már a háromszorosára emelkedhet. A további csökkentések mértéke a tárolókapacitásoktól és a Hormuzi-szorossal kapcsolatos fejleményektől függ.
A válság súlyos zavarokat okoz a globális energiapiacon, mivel Kuvait a repülőgép-üzemanyag egyik kulcsfontosságú beszállítója.
Hasonló nehézségekkel küzd az Egyesült Arab Emírségek is, ahol az Abu Dhabi National Oil Company kénytelen volt módosítani a kitermelési szinteket a tárolási igények kielégítése érdekében, miután a szorost lezárták.
A konfliktus közvetlen előzménye az az Irán elleni amerikai-izraeli csapássorozat volt, amelyre Teherán válaszlépésekkel felelt. Az iráni támadások izraeli célpontok mellett az amerikai katonai bázisoknak otthont adó országokat, köztük Katart, az Egyesült Arab Emírségeket és Bahreint is elérték. A Türkiye Today cikke emlékeztet: a Hormuzi-szoros, amely a világ egyik legfontosabb tranzitútvonala, azután vált használhatatlanná, hogy Irán megtiltotta az illetéktelen vízi járművek belépését.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a biztosítók visszavonták a háborús kockázati fedezetet a térségben közlekedő hajókra, így azok biztosítás nélkül képtelenek áthaladni a szoroson. Szaúd-Arábia már a hét elején kénytelen volt leállítani a napi 550 ezer hordó kapacitású Ras Tanura finomítót, miután iráni dróntámadás érte a létesítményt.
Irak szintén megkezdte a kitermelés felfüggesztését legnagyobb olajmezőin.
Ez önmagában összesen több mint egymillió hordónyi napi kiesést jelent a világpiacon.
Irak északi részén a vállalatok szintén beszüntették a kitermelést azokon a mezőkön, ahonnan a kőolajat a törökországi Ceyhan kikötőjébe vezető vezetéken keresztül szállítják. Ez az útvonal februárban még napi kétszázezer hordónyi nyersanyagot juttatott el a világpiacra.
Az ellátási láncok megszakadása miatt a Brent nyersolaj ára a héten közel harminc százalékkal ugrott meg, és 2024 áprilisa óta először emelkedett hordónként kilencven dollár fölé.
A válság a földgázpiacot sem kímélte. A QatarEnergy, a katari állami energetikai vállalat leállította a cseppfolyósított földgáz, valamint más petrolkémiai termékek gyártását. Ennek hatására az európai gázárak a hollandiai kereskedési központban 67 százalékkal nőttek, elérve a megawattóránkénti 53,38 eurós szintet.
Az S&P Global Ratings elemzése szerint az öböl-menti országok energiaexportja szinte teljes egészében ki van szolgáltatva a Hormuzi-szorosnak. Szaúd-Arábia szállítmányainak 89 százaléka, míg Irán, Kuvait és Katar exportja 100 százalékban ezen az útvonalon halad át. Irak kivitelének 97 százaléka érintett, míg az Egyesült Arab Emírségek esetében ez az arány 66 százalék az alternatív csővezetékeknek köszönhetően.
Forrás: Demokrata
