Magyarország nem küld fegyvert Ukrajnába, de az elsők között szorgalmazza a békét – nyilatkozta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár, akit a Fidesz országgyűlési választásokon aratott győzelméről is kérdezték vasárnap a RAI olasz televíziónak adott interjújában.
Lucia Annunziata a RAI hármas, baloldalhoz közeliként ismert csatornája műsorvezetője a belpolitikai és európai kérdésekkel foglalkozó In mezz’ora (Fél órában) című műsorban kérdezte Kovács Zoltánt.
Az első kérdéskör az ukrajnai háborúban súlyosan sértett emberi jogokat érintette. Az államtitkár hangoztatta, hogy a háború soha nem képvisel megoldást, de a konfliktushelyzet nem kizárólag az emberi jogokról, hanem a nemzetközi kapcsolatokról szól.
„Magyarország a béke oldalán áll az összes többi, Ukrajnával határos országhoz hasonlóan”
– jelentette ki.
Kérdésre válaszolva azt mondta, nem teljesen korrekt az a megfogalmazás, mely szerint NATO-tagállamként Magyarország „disszidens” magatartást követ. Hozzátette, Magyarország százszázalékban kiáll a NATO és az Európai Unió döntései mellett, de nem küld fegyvert nemzeti érdekeit tartva szem előtt. Megjegyezte, a NATO védelmi szövetség, amelynek feladatai között nem szerepel a fegyverszállítmányok szolgáltatása.
Kovács Zoltán azt mondta, a magyar kormány nagyon aggódik a háború miatt, és elsőrendűnek tartja az ukrajnai magyar kisebbség biztonságát is. Hangoztatta, Magyarország az elsők között szorgalmazza a békét, valamint az igazság kiderítését mindarról, ami a felvételek alapján Ukrajna egyes térségeiben történik.
Arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor közvetítő szerepet tölthet-e be Kijev és Moszkva között, Kovács Zoltán úgy válaszolt, hogy a béke nem egyetlen politikuson múlik, és a magyar miniszterelnök minden tőle telhetőt megtesz a többi politikai vezetővel a tűzszünet elérése érdekében.
A Fidesz választási győzelmét firtató kérdésre Kovács Zoltán úgy vélte, biztosan számított a kormánykoalíciónak a háborúval kapcsolatos állásfoglalása.
Ami az európai jogállamisági eljárásokat illeti, Kovács Zoltán hangsúlyozta, hogy Magyarország ellen a Fidesz 2010-es választási győzelme óta politikai támadás, boszorkányüldözés zajlik. Kifejtette, a jobbközép erők számára elfogadhatatlan az a baloldali felfogás, hogy Európa egyetlen irányba haladhat csak, és a baloldal szabja meg, mit is jelent az európai szellemiség. „Ráadásul szerintünk az nem is a jó irány” – mondta Kovács Zoltán.
Hangoztatta, a magyar kormány teljes mértékben tiszteletben tartja az európai szerződéseket, ugyanakkor azt vallja, hogy különbséget kell tenni az európai intézmények és a tagállamok hatásköre között.
„Európa akkor erős, ha a tagállamok erősek”
– mondta.
A migrációs hullám tetőzésekor is, amely az elsők között sújtotta Olaszországot is, „Európának reagálnia kellett volna, Magyarország ezt tette” – jelentette ki.
Ami a Budapest és Moszkva közötti kapcsolatokat illeti, Kovács Zoltán szerint sokan próbálták már értelmezni őket úgy, hogy rendkívülinek tartják a magyar-orosz viszonyt, ugyanakkor Németország, Franciaország, Olaszország kapcsolata Moszkvával volumenében sokkal erősebb, amelyhez képest a magyar-orosz kapcsolatokban nincsen semmi rendkívüli – fejtette ki. Megjegyezte, a magyar kormány a korábbi harminc év politikai örökségével szembesül, ami „súlyos energetikai függőséget teremtett Oroszországtól”.