Kína első számú akkugyártóvá lép elő, a nyugati cégeknek nincsen sok esélyük
Az elektromos járművek kínai akkumulátorai világméretű dominanciára tesznek szert – írta a Wall Street Journal, hozzátéve, hogy még jelentős védelem mellett is nehéz dolguk lehet a versenyben a nyugati cégeknek.
A kínai elektromosjármű-akkumulátorgyártó cégek felfejlődtek a hatalmas belső piacukon és egyre inkább jelentős exportszereplőkké válnak. A Nyugat lemaradt, saját piacai védelmére tett erőfeszítései túl kevésnek és feltehetően elkésettnek bizonyulnak. A kínainagyvállalatok nagy, új gyárbővítésekbe kezdtek Európában és az Egyesült Államok szabadkereskedelmi partnereinél, hogy megkerüljék a jelenlegi és jövőbeni importkorlátozásokat – hasonlóan, mint ahogy a japán autógyártók tették azt az 1980-as években az USA-ban.
A Kínai Autógyártók Szövetsége szerint
2023 első kilenc hónapjában otthon éves szinten 37 százalékkal nőtt a konnektorról tölthető hibrideket is magában foglaló új meghajtású járművek eladása. Mellette az export is meredeken megugrott, Kína mára a világ legnagyobb elektromos járművek exportőrévé vált.
Mindez segíti az ázsiai ország akkumulátoriparát is. A Contemporary Amperex Technology, vagyis a CATL és az autógyártó BYD már most a világ két legnagyobb akkumulátorbeszállító az elektromos járművek piacán.
Tény viszont, hogy a világpiacon a kínai akkumulátor-előállítók még mindig elmaradnak a dél-koreai riválisoktól – a piac közel felét a három legnagyobb gyártó birtokolja. De ha a CATL továbbra is olyan növekedési számokat produkál, mint az idén, akkor ez gyorsan megváltozhat.
Az LG Energy Solution, a vezető koreai akkumulátorgyártó, az SNE Research szerint 2023 első nyolc hónapjában 60 százalékkal több bevételre tett szert Kínában, mint 2022 azonos időszakában. Bár ez impozáns szám, a kínai CATL tengerentúli eladásai azonban több mint kétszeresére nőttek, és a CATL belpiaci részesedése ma már beérte az LG-ét: mindkét gyártó körülbelül 28 százalékot hasít ki a kínai piacból. Az SK On, a második számú koreai akkumulátorgyártó mindeközben csak 16 százalékkal növelte az eladásokat.
Fontos az is, hogy a CATL európai piaci részesedése is megugrott: az idén 24 százalékra emelkedett, szemben a 2020-as 10 százalékkal. Ezt segítette a CATL sanghaji gyárából származó aksikkal felszerelt Teslák exportja. De az akkumulátorgyártó olyan európai autó-előállítóknak is szállít, mint a Stellantis és a Mercedes-Benz. (Az előbbi 2021 januárjában jött létre a PSA-Citroën és a Fiat–Chrysler csoport összeolvadásával.)
A tengerentúli értékesítés pedig egyre fontosabbá válhat a kínai akkumulátorgyártók számára, ahogy a hazai verseny erősödik. A Goldman Sachs szerint a kínai akku-előállító cégek külföldön lényegesen magasabb árrést képesek elérni. A befektetési bank szakértői egy másik vállalat, a kínai Gotion bevételének mintegy 70 százalékát várják a Volkswagen 2025-ig tartó exportjából, illetve a tengerentúli termelésből.
E kevéssé ismert cég németországi üzeme az idén kezdte el a termelést, ezenkívül Illinois-ban 2 milliárd dolláros akkumulátorgyárat épít.
A geopolitika az egyik nagy kockázat ebben a forgatókönyvben. Az Egyesült Államok inflációcsökkentési törvénye (az IRA) előírja, hogy a támogatott elektromos járművekben bizonyos arányban az USA-ból vagy szabadkereskedelmi partnerektől származó akkumulátorokat használjanak. Mint ismert, az Európai Unió szubvencióellenes eljárást indított a Kínából érkező elektromos járművek behozatalával kapcsolatban és azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra a tiszta technológia 40 százalékát belföldön kell előállítani.
A távol-kelet akkumulátoripar azonban már most megpróbálja megkerülni ezeket a korlátozásokat. A kínai cégek több mint 200 milliárd jüan, azaz mintegy 9700 milliárd forintnak megfelelő összegű tengerentúli beruházást jelentettek be aksik gyártásába és nyersanyagok kitermelésébe – erősítette meg a Goldman Sachs hivatkozott elemzése. Ennek a komplex kitermelési-gyártási támogatási programnak több mint a 80 százaléka Európába irányul.
Magyarország ebben a versenyben különösen népszerű célpont. Egyedül a CATL azt tervezi, hogy 7,7 milliárd dollárnak megfelelő összeget, mai árfolyamon több mint 2700 milliárd forintot költ hazánkban, hogy megépítse a kontinens legnagyobb akkumulátorgyárát – állapítja meg a WSJ. Ahogyan a cikkben írják: Magyarország az egyik leginkább Kína-barát állam az EU-blokkban, és viszonylag alacsony munkaerőköltséget kínál.
Mellettünk megemlítik Marokkót is, amely az EU-val és az Egyesült Államokkal ugyancsak szabadkereskedelmi megállapodást kötött, és szintén valószínű kedvezményezett.
A Gotion megállapodást írt alá a marokkói kormánnyal egy 6,4 milliárd dolláros tervezett beruházással rendelkező akkumulátorgyár felállításának vizsgálatáról. Ugyanott, Észak-Afrikában a kínai Huayou bányavállalat a lítium finomítására és katódanyagok előállítására szolgáló üzemeket fog építeni a koreai LG Chemmel közösen.
Kína külföldi akkumulátorversenye nem lesz mentes a zökkenőktől, de aksibajnokai készen állnak arra, hogy kikerüljék azokat. Az Egyesült Államok és különösen Európa számára ez előnyökkel és hátrányokkal is jár. Hosszú távon a távol-keleti akkumulátor know-how beszűrődhet az európai beszállítókhoz, és segíthet egy helyi ökoszisztéma kiépítésében, hasonlóan, mint ahogy a Tesla és az Apple elősegítette a kínai elektromos és az okostelefon-ágazat felemelkedését.
Rövid távon azonban ez azt jelentheti, hogy az egyesült államokbeli vagy európai leendő CATL-ek küzdenek azért, hogy nagyobb teret nyerjenek – vonja le a konklúziót a WSJ írása.
(Forrás: Wall Street Journal)