„Szuverén államot” alakítanának ki az albán fővárosban a bektási muszlimoknak, amivel a mérsékeltséget, a toleranciát és a békés együttélést szeretnék előmozdítani – jelentette be Edi Rama albán miniszterelnök az ENSZ közgyűlése előtt New Yorkban.
A kormányfő szavai szerint a Vatikán mintájára hoznák létre a muszlim misztikus rendekhez tartozó bektásik államát Tiranán belül, néhányhektáros területen.
A 2,4 milliós albán népesség nagyjából fele muszlim vallású, a másik 50 százalékot katolikus és ortodox keresztények, illetve egyéb kisebb vallási közösségek követői képezik. A bektási rend követői az albániai muszlimok mintegy 10 százalékát teszik ki a legutóbbi népszámlálás adatai szerint.
Egyelőre nem világos, jogilag pontosan hogyan lehet majd a vallási közösség számára szuverén államot kialakítani, de a bektási rend máris egy új korszak kezdetének nevezte a miniszterelnök bejelentését.
„Ennek a történelmi lépésnek az a célja, hogy szuverén, önkormányzattal rendelkező államként ismerjék el a bektási rendet, amely a Vatikánéval megegyező önállóságra tehet így szert, és Albániától függetlenül, saját maga rendelkezhet majd vallási és közigazgatási ügyekben” – állt a rend közleményében. Hozzátették azt is, hogy állampolgárságot csak a legfelsőbb vezetés tagjainak adnak. Hangsúlyozták, az új állam kizárólagosan a lelki vezetésre törekszik majd.
A bektási rend gyökerei egészen a 13. századig, az Oszmán Birodalomig nyúlnak vissza. Politikai jelentőségre tettek szert a 15. században, amikor a rend tagjai irányították a szultánt szolgáló janicsárokat. A Török Köztársaság megalapítása után Kemal Atatürk számos vallási intézményt betiltott, és a bektási muszlimok Albániába települtek át, ahol hamar a politikai életben is szerepet vállaltak. A bektási rend tagja volt Ismail Qemali, az albán nemzeti mozgalom kiemelkedő alakja is, aki 1912-ben kikiáltotta Albánia függetlenségét .